Parragh László: egyetért a kamara az új adócsomaggal

Parragh László elmondta: megtiszteltetésnek érezték, hogy a kormány bevonta a kamarát az adórendszer átalakításába, mert közvetlenül el tudták mondani javaslataikat és véleményeiket.
    

Részletezte: "messzemenően egyetértenek" a megbízható, átlagos és kockázatos adózók fogalmának bevezetésével a vállalkozói szférában - amelynek javaslattevői is voltak -, mert a rendszerváltás óta eltelt 25 évben sok cégről derült ki, hogy tisztességesen fizetik az adókat, s ezért ezeket a cégeket pozitív értelemben meg kell különböztetni.
    

A vagyonosodási vizsgálat szigorításáról azt mondta, demokráciában nem lehet egy ilyen vizsgálat alapja az irigység, vagyis csak akkor lehet elindítani, amennyiben bűncselekmény gyanúja felmerül.
    

A fuvarozókat érintő adókedvezményt illetően úgy fogalmazott, hogy a kamara felfogása szerint a fuvarozás exporttevékenység, s ha a magyar fuvarozók piacot tudnak nyerni a külföldi piacokon, akkor ők bizonyos értelemben a magyar munkaerőt, a magyar tudást exportálják. A kamara a Fuvarozó Vállalkozások Országos Szövetségével közösen javasolták a jelenlegi szabályozás módosítását. Az elfogadott javaslat szerint a külföldön és belföldön megfizetett autópályadíj 7,5 százalékát levonhatják a fuvarozók a helyi iparűzési adóból, illetve a jövőben nem kell átírási illetéket fizetniük a beszerzett gépjármű után.
    

Parragh László véleménye szerint a kormány "nagyon bölcsen járt el" a javaslat parlament elé tárásával, mert ez növelni fogja a magyar fuvarozók versenyképességét a nyugati piacon.
    

Meglátása szerint azonban néhány területen még változtatásra van szükség. Példaként említette, hogy vannak olyan szolgáltatási területek, ahol olyan bizalmi viszony alakul ki a szolgáltatást adó és vevő között, amelyre az adóhatóság egyszerűen nem lát rá. Ilyen egy fogászat, vagy egy masszázs szalon. Ezen területek bevonását a közteherviselésbe alaposan meg kell fontolni - hangsúlyozta.
    

Szükséges lenne az elektronikus számla követése is egyes vállalkozásoknál, mert nem csak ott történik adócsalás, ahol nem fizetik be az általános forgalmi adót (áfa), hanem ott is, ahol azt visszaigénylik - tette hozzá. Álláspontja szerint mielőtt az adóhatóság a visszaigényelt összeget kifizetné, ellenőriznie kellene a tranzakció valódiságát. Ezt egy úgynevezett elektronikus felhőn keresztül tehetné meg.
    

Jelezte azt is, hogy a következő években az idegen áruk kereskedelemből való kiszorításán is dolgozni kellene. Véleménye szerint jó lenne, ha egy meghatározott cégméret fölött az adóhatóság ráláthatna a cég készleteire, s az adóvizsgálat nem csak arra terjedhetne ki, hogy mekkora összeget ütöttek be a pénztárgépbe, hanem arra is, hogy milyen áru van a raktárban. Ez a jövedéki termékeknél már működik - tette hozzá.
    

Az adóhatóság által elkészített személyi jövedelemadó (szja) bevallás elkészítését szintén jónak találja, mert a hatóságnál minden olyan információ megtalálható, amelyek alapján ezeket el tudja majd készíteni, s megszűnik egy lényeges pont, az ellenőrzés - fogalmazott.
    

Parragh László hangsúlyozta: az átalakítási folyamatban olyan konfliktusok fognak a felszínre kerülni, amelyek abból fakadnak, hogy a megváltozott világban új technológiák jelentek meg, így feladatok szűnnek meg, ami az adóhatóság strukturális felépítését, személyi elvárásait és létszámát is befolyásolja majd.
    

Jelezte: a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is elindult azon a vonalon, hogy nem büntetni, hanem a jogkövető magatartásra akarja rábírni az embereket, de meglátása szerint az adóhatóság és a vállalkozások közötti bizalmi viszony elérése idő kérdése.  (MTI)