Patthelyzet az orosz-fehérorosz olajháborúban

A vita tárgya látszólag a kedvezményes feltételekkel, vagyis vámmentesen szállítandó orosz kőolaj mennyisége, de szakértők szerint az eltérés a két álláspont között olyan csekély - Moszkvának a minszki kívánságok teljesítése mintegy 80 millió dollár vesztességet okozna - hogy a háttérben vélhetően a fehéroroszországi kőolaj-finomítók privatizálásában való orosz részvétel feletti nézeteltérés áll.

A legutóbbi orosz ajánlat értelmében a 8 millió tonnás fehérorosz belső felhasználásból Moszkva 6,3 millió tonnát fedezne vámmentesen, mivel Fehéroroszország kitermelése évi 1,7 millió tonna. Minszk idén 21,5 millió tonnát akar venni, de a 6,3 millión felüli részt Oroszország tonnánként 267 dolláros áron adná. Tavaly Minszk még kedvezményes - a hivatalosnál több mint 30 százalékkal alacsonyabb - vámot fizetett, vagyis az orosz fél 1,8 milliárd dollárral támogatta a fehérorosz gazdaságot.

Fehéroroszország a saját szükségletén felüli mennyiséget feldolgozta, s világpiaci árakon adta el Európában. Minszk a mostani vitában az Oroszországgal és Kazahsztánnal alakuló vámunióra hivatkozott, azzal, hogy a kőolaj kérdését nem lehet kivonni ennek hatálya alól, vagy ha igen, Fehéroroszország elhagyja a vámuniót.

Az orosz fél szerint viszont a kőolajvita nem oldható meg a vámunió ürügyén. Már közelinek látszott a megállapodás, amikor Minszk javasolta, hogy a vitatott 1,7 millió tonna felét - vagyis 850 ezer tonnát - adja Moszkva még vámmentesen. Ez az orosz félnek mintegy 80 millió dollár vesztességet jelentett volna, de végül nem állapodtak meg ebben sem, s ezért mindkét fél a másikra hárítja a felelősséget.

Az eltérés azonban olyan csekély, hogy szakértők szerint a vita hátterében inkább két fehéroroszországi olajfinomító privatizálása körüli viszály húzódik meg: ezek iránt régebben érdeklődik már az orosz Rosneft (Rosznyeft) amelynek igazgatótanácsában az elnök Igor Szecsin első miniszterelnök-helyettes, illetve a Lukoil.

Oroszország erősen érdekelt abban is, hogy a Fehéroroszországon áthaladó gáz- és kőolajvezetékeket ellenőrzése alá vonja. Egyelőre mindkét fél tovább élezi a helyzetet: Oroszország január 1-ével elkezdte beszedni a vámot, Minszk kilátásba helyezte a tranzit vámjának több mint tízszeresére emelését. A Kommerszant című orosz üzleti lap szerint azonban a felek egyelőre a korábbi hasonló háborúságoktól eltérően megelégszenek a fenyegető nyilatkozatokkal, s az Európába irányuló orosz szállításokat nem állították le, legalábbis egyelőre.