Pénzügykutató - kamatplafonnál jobb a maximált teljes hiteldíj mutató

A szakember annak kapcsán nyilatkozott, hogy a kormány szerdán újabb pénzügyi csomagot fogadott el, amelyet a héten beterjeszt az Országgyűlésnek. A javaslat szerint a jegybanki alapkamat tízszeresében maximálnák a gyorskölcsönök teljes hiteldíj mutatóját (THM), az új hitelszerződéseknek tartalmazniuk kellene a visszafizetendő teljes összeget, a teljes hiteldíj mutatót és hitelszerződés aláírásakor fizetendő valamennyi költséget.

A kormány tervei szerint a PSZÁF autonóm, a kormány helyett az Országgyűlés felügyelete alá tartozó közigazgatási szervvé válhat január elsején, amelynek elnökét hat évre a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

További változás, hogy a PSZÁF a hitelintézetekre egységes elvek alapján vethetne ki bírságot, amelynek felső határa két milliárd forintra emelkedne. A maximált teljes hiteldíj mutató (THM) azért kedvezőbb a hitelfelvevőknek, mint a kamatplafon, mert a magyar pénzintézetek olyan költségelemeket "pakolnak be a hitel árába, ami aztán megjelenik a THM-ben, amelyeket a kamatköltségek nem tükröznek" - mutatott rá Várhegyi Éva.

A szakértő egyetért a törvénycsomagban megfogalmazott státusz változtatással, amely szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) az Országgyűlés alá rendelik. "Így ugyanis a PSZÁF jóval erősebbé válik, státusza közelít a Magyar Nemzeti Bankéhoz, s elkerülhetővé válik, hogy a felügyelet vezetőjét hivatali idejének lejárta előtt felmentse a mindenkor hatalomra kerülő kormány" - fogalmazott Várhegyi Éva.

Az erősebb felügyelet fokozott fogyasztóvédelmi funkcióját jól mutatja, hogy a PSZÁF által kiróható bírságok maximuma 2 milliárd forintra emelkedik - magyarázta a Pénzügykutató főmunkatársa. Hozzátette azt is, hogy a felügyelet eddig maximum néhány tízmillió forintos bírságot vethetett ki a pénzintézetekre, szemben a Gazdasági Versenyhivatallal, amely nem ritkán több milliárdos bírságokat is megállapított.

Miközben Várhegyi Éva pozitívan értékelte a kormány által most elfogadott komplex pénzügyi csomagot, emlékeztetett arra, hogy az a banki szakértői bizottság, amelyet az akkori kormányfő hozott létre, már 2007 februárjában javaslatot tett a mostani csomag számos elemére, így a banki magatartási kódex létrehozására, vagy a még most is függőben lévő pozitív adóslista kialakítására. Úgy látszik, hogy két és fél évre és egy pénzügyi világválságra volt szükség ahhoz, hogy a kormány lépjen, és beláttassa a pénzintézetekkel, hogy nem lehet tovább halogatni a szabályozást - mondta a banki szakértői bizottság egykori vezetője.