Pokorni: a felsőoktatásnak fel kell készülnie a kapacitásfelesleg kezelésére
Pokorni Zoltán úgy vélte, hogy az elsősorban a demográfiai változások következtében kialakuló helyzetet a hazai egyetemek, főiskolák két féle módon kezelhetik: külföldi hallgatók invitálásával, valamint a szakképzés felé való terjeszkedéssel. A külföldi, fizetős hallgatók számának emelkedése növeli az egyetemek rentabilitását, gazdálkodási képességét. Nélkülük a Semmelweis egyetem és a pécsi egyetem már nem tudná a jelenlegi színvonalon tartani egészségügyi képzését.
Megjegyezte, hogy az orvostanhallgatóknak már 20-30 százaléka fizet tanulmányaiért - mondta a politikus. A volt oktatási miniszter a szakképzéssel kapcsolatban arról szólt, hogy ezen irány a "jobban megszorult" vidéki főiskolák jövőképébe illeszkedik, és az egykori technikusi végzettségnek megfelelő szakképzettséget kínálhatja az érdeklődőknek. Mivel e folyamat a szakképző intézmények "kenyerét" veheti el, számukra a felnőttképzés, az alacsonyan kvalifikált munkanélküliek oktatása, munkaerőpiacra segítése nyújthat megoldást. "Mindez megfontolt tervezést, irányítást kíván, nem hisszük, hogy pusztán a divatok hulláma, változása ezt megfelelően be tudja állítani" - jegyezte meg. Pokorni Zoltán szólt arról, hogy a Fidesz a felsőoktatásban nem látja szükségét a polgári kormány alatt tett, a felsőoktatási integrációhoz hasonló nagy adminisztratív lépéseknek, melyek révén az önálló egyetemek száma a felére csökkent.
Azt mondta: jelenleg spontán integráció folyik, a hallgatói létszámcsökkenés okán a kisebb intézmények igyekeznek behúzódni a nagyobbak "szárnyai alá", ebben látva a továbbélés lehetőségét. Emellett a hallgatók körében is az az intézmény a vonzóbb, amely nagyobb perspektívát, helyben magasabb végzettség elérését tudja kínálni. A politikus pártjának a felvételire vonatkozó elképzeléseivel kapcsolatban elmondta, hogy szeretnék, ha 2013-2014-re az államilag finanszírozott képzésekre jelentkezők szakirányú tantárgyakból kötelező központi emelt szintű érettségi vizsgát tennének, ne legyen elég a helyi érettségi vizsga. Mindez reményeik szerint jelentős színvonal emelkedést hozna a felsőoktatásban. Kitért rá, hogy 2009-ben a maturálók 550 ezer érettségi vizsgát tettek, ebből mindössze 45 ezer volt emelt szintű. Bódis József, a pécsi egyetem egészségtudományi karának dékánja a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az egészségügyi szakdolgozók számának elmúlt években tapasztalt folyamatos csökkenése miatt elképzelhető, hogy nem biztosítható hosszú távon a vidéki régiók ilyen irányú munkaerőigénye. Az orvosprofesszor szerint a probléma abból is adódik, hogy megszűnt az államilag támogatott és költségtérítéses képzés létszámkeretének előzetes intézményi megosztása. Az államilag támogatott hallgatók Budapesten koncentrálódnak, míg a vidéki egyetemekre többségében a költségtérítéses hallgatók jutnak be, ők is a korábbinál kisebb számban. A dékán azt javasolja, hogy az idei felvételi eljárás során intézményenként határozzák meg az egészségtudományi képzési területre felvett hallgatók arányát, így elkerülhető, hogy a folyamat visszafordíthatatlanná váljon, s megszűnjön az egészségtudományi felsőoktatási intézmények egy része.
