Portfolio-konferencia - Elindulhat a hitelezés felfutása
A gazdasági hírportál csütörtöki budapesti fórumán Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a lakosság elhalasztott hitelkereslete, illetve a vállalatok esetében a jegybank növekedési hitelprogramja emelheti a vállalatok banki kölcsönök iránti igényét. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója úgy vélte: hitelezési fordulat következhet be, de ez magával hozza azt is, hogy a piacon a nagybankok, a kis- és középbankok és a takarékszövetkezetek részaránya a hitelezésben átrendeződik, a kis- és középbankok és a takarékszövetkezetek szerepe erősödni fog. A megszólalók közül egyedül Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója gondolta úgy, hogy a hitelezés beindulása csak hosszabb távon várható, az idén nem lát reális fordulatot a banki hitelnyújtásban.
Nagy Márton szerint a vállalati szektorban gyorsan bekövetkezhet a hitelezési fordulat, kérdés, ez mennyire lesz tartós. Kiemelte: a nagybankok, a kis- és középbanki szektor, illetve a takarékszövetkezetek másképpen viselkednek a hitelezés szempontjából. Emlékeztetett: 2008 után a nagybankok mintegy 30 százalékkal csökkentették a vállalati hitelállományukat, a kis- és középbankok vállalatoknak adott hitelállománya megduplázódott, a takarékszövetkezetek 20 százalékkal növelték a vállalkozásoknak adott kölcsöneiket. Elmondta: a kis- és középbankoknál 15, a takarékszövetkezeteknél 5 százalékkal nő évről évre a vállalati hitelállomány, míg a nagybankok visszafogják a vállalati hitelnyújtást. Aláhúzta: a nagybankok hitelezési hajlandósága rövid távon nem fog javulni, a takarékbanki szektor hosszú távon tudja csak jelentősen növelni hitelezői szerepét.
Vojnits Tamás, a TakarékBank igazgatósági elnöke kifejtette: a hitelezés évek óta zsugorodik, így innen csak pozitív fordulat történhet, elhalasztott kereslet tapasztalható a lakossági ügyfélkörben is, de ott hosszabb időre van szükség, a következő évek hitelezése a kis- és középvállalati szektorról szól majd. Kiemelte: a takarékszövetkezeteknél likviditási oldalon rendelkezésre állnak a feltételek, megvannak a források, a tőke is megvan, illetve meglesz, a többi a hatékonyság és a szervezettség javításán múlik. Vojnits Tamás hozzátette: egy esetleges átrendeződés során nehéz lesz külföldi bankot eladni a következő években, sok hatékonysági tartalék van a magyar bankszektorban.
Nagy Márton elmondta: a bankpiac jövőbeni konszolidációja két lépésben zajlik majd le. Az első lépcsőben a piaci szereplők száma változatlan marad, de a piaci erejük módosul egymáshoz képest, átrendeződik a bankpiac, még nincsenek sem ki-, sem belépő pénzintézetek. Rámutatott: nehéz jelenleg meghatározni egy-egy bank értékét, és kérdés az is, mennyi forrás van még a bankrendszerben. A második lépésben a piaci szereplők száma is megváltozik, napjainkban sok szereplő van jelen, közép- vagy hosszú távon lehetnek új, vagy régi-új szereplők. Heinz Wiedner kiemelte: még egy profitábilis banknak is nehéz 15 százalékos megtérülést felmutatni, ebben a piaci környezetben ez nem lehetséges.
Gyuris Dániel hozzátette: addig nem lehet beárazni egy-egy bankot, amíg a szabályozási környezet nem kiszámítható. Kiemelte: kétszintű lesz a változás, az anyabanki szintű döntések is érinthetik az itteni bankpiaci szereplőket, másrészt lehetnek specializálódó, profilváltó hitelintézetek is. Nagy Márton úgy vélte: a jegybank növekedési hitelprogramjában már 1000-1500 milliárd forint szép eredmény lenne a második szakaszban. Fontos a bankok hozzáállása is, az első szakaszban nagyon együttműködőek voltak, ez várható a második szakaszban is - fűzte hozzá. Rámutatott: a garanciaszervezetek jelenléte is fontos, az első szakaszban a folyósított hitelek 10 százalékához nyújtottak fedezetet, még jelentős kihasználatlan potenciál van a garanciaszervezetekben.
Hozzátette: harmadrészt a kis- és közepes vállalatok hozzáállásán is múlik a hitelezés felfutása, sokan "még nem eszméltek", mekkora lehetőség van a jegybanki hitelprogramban. Heinz Wiedner úgy vélte: jó gondolat az MNB növekedési hitelprogramja a hitelezés beindítására, a második szakasz több időt hagy a vállalatoknak a beruházási döntések előkészítésére, mint az első kör, sok vállalatnak a 2,5 százalékos kamatszint nagyon vonzó. Gyuris Dániel úgy vélte: 2014 után lesz érdemi beruházási fordulat, mivel az uniós forrásokból 2014 végéig nagyobb összegű lehívható forrás nem várható, és később az állami fejlesztési programok is jelentős hatással lehetnek a vállalkozások hiteligényére. (MTI)
