Putyinnak mindent szabad? Leszarja az UNESCO-t!
A Vedomosztyi című üzleti lap szerdai beszámolója szerint Putyin módosította a Bajkáli Természeti Területen tiltott tevékenységek listáját. A fehérített cellulóz és papír ugyanis háromszor annyiba kerül, mint a nem fehérített, s ára ráadásul az utóbbi hónapokban 40 százalékkal emelkedett. Oroszországban még mindig széles körben használják a szükséges vegyszereket, amelyeket máshol már rég betiltottak.
A kombinátot a környezetvédők sokéves harca nyomán kötelezték korábban a zárt szennyvízrendszer kialakítására, de így csak nem fehérített cellulózt tudott előállítani. Erre azonban a kereslet a válságban megszűnt, a kombinát ráfizetéses lett, és tavaly leállították. A Vedomsztyi felhívta a figyelmet a Leningrádi területen lévő pikaljovói timföldgyár és a bajkáli kombinát közötti hasonlóságokra: mindkettő Gyerpiaszkáé, mindkettő úgynevezett városalkotó üzem - egy egész városnak ad munkalehetőséget -, gazdaságtalan voltukat leleplezte a válság, s Putyin személyes beavatkozása nyomán kezdték újra a termelést a helyi lakosság megmentésének ürügyével.
Pedig a lakosság alternatív foglalkoztatásának biztosítása a Vedomosztyi szerint viszonylag szerény összegbe került volna, különösen a hatalmas stratégiai vesztességhez képest, amelyet például a Bajkál szennyezése okoz. A kormány eddig sem hagyta cserben Gyeripaszkát, aki a leggazdagabb orosz volt, és vagyonának kétharmadát vesztette el a válságban: a GAZ autógyár 20 milliárd rubeles állami garanciát kapott, RUSAL cége pedig 4,5 milliárd dolláros hitelt kapott a VEB banktól. Ez utóbbihoz módosítani kellett a hitelezés szabályait, és a hitel futamidejét is egy évvel meghosszabbították.
A cellulóz kombinátot 1966-ban helyezték üzembe, de a tudósok már az építése idején felhívták a figyelmet a várható környezeti károkra. A Szovjetunió Kommunista Pártja 1987-ben elrendelte az üzem 1993. évi leállítását, de a fordulat miatt a párthatározat feledésbe merült. Putyin 2006-ban elrendelte a Kelet-Szibéria-Csendes-Óceán gázvezeték nyomvonalának áthelyezését a Bajkál partjáról mintegy 400 kilométernyire. Noha tízezrek tüntettek az ügyben, nem tudni, hogy az intézkedést a környezetvédők, vagy azok a cégek - a Surgutneftegas és a TNK-BP - érték el, amelyek félmilliárd dollárt takarítottak meg a bekötő vezetékek építésén, mert lelőhelyeikhez így közelebb van a vezeték.
A környezetvédők ezúttal is tiltakoznak: a Greenpeace és a Természetvédelmi Világalap (WWF) orosz szervezetei Dmitrij Medvegyev elnököt levélben kérték a putyini rendelet megmásítására, egyben bejelentették, hogy a legfelső bírósághoz fordulnak. A strassbourgi emberi jogi bírósághoz is lehet fordulni, bár ott eddig környezetszennyezésért nem, csak az általa okozott egészségkárosodásért hoztak ítéletet Oroszország ellen. Nem zárható ki, hogy újabb jelentős tüntetések is lesznek a Bajkál védelmében.
