Recesszió után idén is csak stagnálás várható
A 2012 végi gazdasági adatok – novemberben az ipar csaknem 7%-kal, az építőipar 12%-kal, a kis-kereskedelmi forgalom 4,1%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál, kukoricából pedig 40%-kal kevesebbet takarítottak be, mint 2011-ben – alapján szinte biztosra vehető, hogy tavaly a visszaesés elérte a GKI által már egy éve jelzett 1,5%-ot. Eközben az EU-ban 0,3%-os volt a GDP-csökkenése, a régióbeli országok többsége pedig növekedésre volt képes (Szlovákia és Lengyel-ország 2,5%-osra). Ez a recesszió belgazdasági, gazdaságpolitikai okaira utal.
Így lesz ez idén is. A némileg talán javuló európai konjunktúra ellenére, a belföldi kereslet gyengesége miatt összességében csak a GDP stagnálása várható. A beruházások kb. 2%-kal tovább csökkennek. A jogbiztonság és a piaci kereslet hiánya, valamint az autóipari beruházások kifutása miatt visszaeső üzleti befektetéseket ugyanis aligha tudja ellentételezni az EU-támogatások gyorsított kifizetése. Valószínű a fogyasztás további, de már szerényebb, 0,5% körüli visszaesése is. A minimálbérek reálértéke ugyan 1% körül emelkedhet, a munkavállalók egészénél azonban – a GKI által prognosztizált 4,5%-os infláció esetén - sem a cégek, sem a költségvetés helyzete nem tesz lehetővé ilyen emelést. Az infláció mértéke jelenleg nagyon bizonytalan. A mesterséges, a világpiaci árak által nem alátámasztott rezsicsökkentés folytatása ennél is lejjebb viheti az áremelkedést. Ugyanakkor, ha a szolgáltató cégek továbbhárítják az adóemeléseket, netán – költségvetési okokból – további adóemelésekre kerülne sor, avagy időjárási okokból nem lenne kedvezőbb az élelmiszerek ára, akkor nagyon nehéz lenne ez alá vinni az inflációt. A sokféle tartozás által sújtott, egyelőre bizonytalan jövőt látó lakosság feltehetőleg akkor sem növelné fogyasztását, ha arra a reálbér alakulása némi lehetőséget adna.
A külső egyensúly kedvezően alakul, a külkereskedelmi aktívum és a beáramló EU-támogatások növekedésének egyenlegjavító hatását azonban meghaladja a jövedelem- (profit- és kamat-) kiáramlás negatív hatása. A kormány fő célja a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés – ezzel a kohéziós alapok megvonásával fenyegető EU-szankció lehetőségének kiiktatása –, s ennek érdekében a tartósan 3% alatti államháztartási hiány elérése. Ez 2012-re sikerült is, azonban a költségvetésben már látható feszültségek mellett a választási gazdaságpolitika látható beindulása ezt 2013-ra és 2014-re is veszélyezteti. A lazítás így ezt ellentételező adóemelésekhez is vezethet. A kormány gazdaságpolitikája mellett az új jegybanki vezetés, az immár teljes egészében a jelenlegi kormánytöbbség által jelölt tagokból álló monetáris tanács irányvonala is bizonytalan. Ha az EU megszüntetné a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, az rövidtávon javítaná az ország és a forint megítélését, ugyanakkor az év második felében jelentősen megnövelné egy választási gazdaságpolitika kialakulásának veszélyét.
