Újabb remény a devizahiteleseknek Magyarországon

Az Országgyűlés ismét tárgyalni fogja a devizahitelesek ügyét, így végül az érvénytelenség jogkövetkezményéről is a jogalkotó fog dönteni.

Újabb remény a devizahiteleseknek Magyarországon

Az érintettek szemében csalódást keltő lehet, hogy a helyzetet rendező jogszabály nem most fog megszületni, az minden bizonnyal további időt fog igénybe venni az uniós jognak való megfelelés biztosítása miatt is.

A jelenlegi törvényjavaslat azonban mégis fontos lépés az érintett devizahitelesek számára, mivel elfogadása nyomán a vonatkozó peres eljárásokat felfüggesztik, a folyamatban lévő végrehajtásokban pedig nem lesz foganatosítható végrehajtási cselekmény.

Régi probléma kerül ismét az Országgyűlés elé azzal, hogy a TISZA frakció két képviselője, dr. Hantosi István és Melléthei-Barna Márton 2026. május 20-án törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elnökének, jelezve, hogy az úgynevezett devizahiteles problémát ismét jogalkotási úton kívánják rendezni.

Az előzmények

Mivel az érintett probléma meglehetősen régre nyúlik vissza, célszerű röviden utalni az előzményekre is. A devizahitelesek problémája a 2000-es évek eleje óta velünk van, sokan sokféleképpen próbálták meg megoldani, teljes körű, végleges megoldást azonban nem sikerült rá találni.

A 2002 utáni magas forintkamatok miatt a lakosság egyre növekvő ütemben kötött olyan kölcsönszerződéseket, amelyek alapján nem forintban, hanem külföldi devizában – jellemzően svájci frankban, euróban vagy japán jenben – adósodott el. Amikor 2008 őszén a világgazdasági válság Magyarországot is elérte, a forint árfolyamának drasztikus gyengülése miatt a havi törlesztőrészletek az egekbe szöktek. 

A fizetési nehézségekkel küzdő adósok végül perekkel árasztották el a magyar igazságszolgáltatási rendszert.
 
A probléma jelentőségét felismerve a legfőbb magyar bírósági fórum, a Kúria, ill. a magyar jogalkotó, illetve a kormányzatok is próbálták a helyzetet kezelni. A Kúria 2013-2016 között négy jogegységi határozatot is hozott a szétágazó bírósági gyakorlat egységesítésére annak érdekében, hogy a folyamatban lévő perekben előkerülő kérdések kezelése a bíróságok által érdemben ugyanúgy történhessen. 

Ezzel párhuzamosan az akkori kormányzat lépése nyomán megszülettek DH1 és DH2 törvények (2014. évi XVIII. és XL. törvény). Ezek lényege az volt, hogy az ún. árfolyamrés (az folyósításkor alkalmazott vételi és a törlesztéskor alkalmazott eladási árfolyam különbözetét), továbbá a pénzügyi intézmények egyoldalú kamat, költség és díjemeléseit az Országgyűlés tisztességtelennek nyilvánította és a pénzügyi intézményeket elszámolásra kötelezte az adósok felé.

Ezen DH törvényeknek ma azért van kiemelt jelentősége, mert ekkor, tehát több mint tíz évvel ezelőtt a jogalkotó egyszer már megállította a devizahiteles pereket és végrehajtásokat, a készülő jogszabályi rendezésre hivatkozva. Tette ezt az akkori Országgyűlés minden bizonnyal abban a reményben is, hogy a vonatkozó perek, illetve azok jelentős része ezáltal nem fogja a magyar bírósági rendszert terhelni. Talán nem merészség kijelenteni, hogy ez a várakozás mérsékelt sikerrel járt, még úgy is hogy ezt követően született még további két DH törvény és a devizahitelek forintosítása is megtörtént.

Az eddigi kudarcok okai

A hatékonyabb jövőbeni rendezés érdekében célszerű összegezni a múltbeli intézkedések kudarcainak fő okait:
Az eddigi intézkedések nem tudták megfelelően kezelni a devizahiteles kölcsönszerződésekből eredő árfolyamkockázatot és az ebből az adósok számára keletkező pénzügyi terhet.

Ezt megerősíti, hogy azt, hogy az árfolyamkockázat tisztességtelen és az ebből eredő teljes pénzügyi terhet a hitelezőnek és nem a fogyasztónak kell viselnie, végül nem magyar fórum, hanem az Európai Unió Bírósága mondta ki, miután sokadik próbálkozásra a magyar bíróságoknak végre sikerült a megfelelő kérdést intézni hozzá egy ún. előzetes döntéshozatali eljárásban. Ehhez tíz évre volt szüksége a magyar bírósági rendszernek a 2013-as első nagy devizahiteles ügytől, a Kásler-ügytől számítva. 

A hazai kudarc másik oka az volt, hogy sem a jogalkotó, sem a bíróságok nem tudták helyesen megállapítani, hogy mi következik abból, ha egy deviza alapú hitel-, kölcsön-, ill. pénzügyi lízingszerződés semmis. A magyar bíróságok a Kúria jogegységi határozatára tekintettel 2013 óta ezen szerződések megmentését, ún. érvényessé nyilvánítását követték, egészen addig, amíg az Európai Unió Bírósága a 2023-as döntésében kimondta, hogy az sérti az uniós jogot.

A kudarc harmadik okának az tekinthető véleményünk szerint, hogy a magyar jogalkotónak nem sikerült az elmúlt több mint tíz évben az uniós joggal összeegyeztethető jogintézményt létrehoznia, mely a devizahiteles szerződések érvénytelensége esetében az érvénytelenség megfelelő következménye lehetne és tudná kezelni a különböző élethelyzeteket, ideértve például egy devizahiteles kölcsönszerződés és pénzügyi lízingszerződés közötti különbséget. 

Gyakorlati példa az eddigi intézkedések kudarcára

Az Európai Unió Bíróságának a 2025-ös döntését követően a Kúria gyorsan újabb jogegységi határozatot fogadott el tavaly nyáron, de egészen nyilvánvaló, hogy ez a határozat nem több, mint egy gyorsan összecsapott munka, annak minden következményével.

A jogegységi határozat szerint pénzügyi lízingszerződés esetén úgy kell megtörténnie az elszámolásnak, hogy az adós visszaadja a lízingbe kapott vagyontárgyat, ami adott esetben a családja életteréül szolgáló egyetlen lakás, a hitelező pedig visszaadja az adóstól kapott összes befizetést és annak felszólítástól járó kamatait. Köztudomású, hogy az elmúlt tíz évben például Budapesten akár háromszoros drágulásról is beszélhetünk az ingatlanpiacon.

A probléma tehát az, hogy ezáltal végső soron a hitelező jár jobban, hiszen visszakapja az időközben két-háromszorosára drágult ingatlant, a tisztességtelenségét tehát, az uniós joggal ellentétesen, még meg is jutalmazza a bíróság. A fogyasztó az érvénytelen lízingszerződés esetén visszakapja a pénzét és a késedelmi kamatokat, ami 2008-ban elegendő volt egy 110 négyzetméteres II. kerületi ingatlanra, ma pedig legfeljebb a foglalót tudja majd belőle kifizetni egy új ingatlanra. Fontos, hogy ez a helyzet nem a fogyasztó miatt alakult ki, hanem azért, mert a pénzügyi intézmény tisztességtelen szerződési feltételt alkalmazott vele szemben.

Új lehetőség nyílhat a megfelelő megoldásra

„A TISZA frakció tagjai részéről idén májusban benyújtott törvényjavaslat az első lépés a helyes irányba. A törvényjavaslat szövegéből kiindulva (’külön törvényben meghatározott intézkedésig’) nem ez a törvény lesz az, ami a devizahiteles szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményét önmagában rendezi, a mostani jogszabály csupán megakadályozza a további felesleges ’kártételt’ azzal, hogy a folyamatban lévő pereket felfüggeszti és megtiltja, hogy a folyamatban lévő végrehajtásokban érdemi végrehajtási cselekményt foganatosítsanak – hangsúlyozta Dr. Németh Csaba ügyvéd, a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda bank- és finanszírozásjogi csoportjának vezetője. 

Bízunk benne, hogy a most beterjesztett jogszabály elfogadása és az érvénytelenség jogkövetkezményét rendező jogszabály közötti időszakban a magyar Országgyűlés és a kormányzat megfelelő körültekintéssel és a eddigi kudarcok, fent ismertetett okai figyelembevételével végre megfelelően mérlegelni tudja az összes szükséges körülményt, és ki tudja dolgozni a magyarországi devizahiteles probléma végleges rendezését. Ellenkező esetben, a perek és végrehajtások folytatódásával az adósok kálváriája továbbra sem ér véget.”


Kibertámadás érte az Európai Bizottságot

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot, az incidens során feltehetően személyes adatok kerültek veszélybe, a munkatársak továbbá nem tudták rögzíteni fizetésre és szabadságokra vonatkozó adataikat - közölte a Politico Playbook, a brüsszeli hírportál reggeli hírlevele csütörtökön.
2026. 11. 19. 11:30
Megosztás:

Izgalmas kripto-sztorik: a Pieverse vitte el a show-t, de nagy sztori most a LayerZero és Pyth

Több dollárnyi Pieverse cserélt gazdát egyetlen nap alatt, mint a másik négy nyertesből együttvéve. A token 22,44 százalékot ugrott, az ether.fi egy fájdalmas hét után kapaszkodott vissza, a Venice pedig két nappal azután került a dobogóra, hogy Arthur Hayes 40 dolláros árfolyamot emlegetett.
2026. 11. 19. 11:00
Megosztás:

Többnyire csökkentek a fejlett piaci hosszú hozamok, miközben a Fed felől további szigorításra utaló üzenetek érkeztek

Az amerikai állampapírpiacon csökkentek tegnap a hosszú hozamok, miközben a befektetők a Fed üzeneteit és a monetáris politika várható szigorítását értékelték. A piaci figyelem középpontjában Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozata állt, aki arra figyelmeztetett, hogy az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyul, ezért a jegybanknak határozottabb lépésekre lehet szüksége. Waller szerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt lehet a decemberi FOMC-ülésen, és úgy vélte, hogy a Fednek legalább a tavaly végrehajtott három kamatcsökkentést teljes mértékben vissza kell fordítania. A kamatemelési várakozásokat a Fed októberi ülésének jegyzőkönyve is erősítette, amely szerint a döntéshozók többsége további monetáris szigorítást tart szükségesnek ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célhoz.
2026. 11. 19. 10:30
Megosztás:

Átlépték a milliárdos határt a tokenizált részvények a Solanán

Október nagy részében még 600 millió dollár körül mozgott a Solanán forgalomban lévő tokenizált részvények értéke. November 19-re az állomány elérte az 1,22 milliárd dollárt, ezzel először lépte át az egymilliárdos küszöböt.
2026. 11. 19. 10:00
Megosztás:

Vegyesen zártak tegnap a főbb tengerentúli indexek, az Nvidia árfolyama kedvező gyorsjelentése ellenére esett

Vegyesen zártak tegnap az amerikai részvénypiacok: a Dow és az S&P 500 csökkent, ezzel szemben a Nasdaq emelkedett. A piac figyelme elsősorban az Nvidia gyorsjelentésére összpontosult.
2026. 11. 19. 09:30
Megosztás:

Estek tegnap a főbb európai indexek - A réz esését követően a bányavállalatok szerepeltek a leggyengébben

Sorozatban harmadik napja estek az európai részvénypiacok szerdán, a STOXX 600 index 1%-kal 644,1 pontra csökkent. A hangulatot elsősorban az Anthropic közelgő IPO-ja körüli kivárás árnyékolta be, mivel a piac attól tart, hogy a tranzakció jelentős likviditást vonhat el a részvényektől. A legnagyobb visszaesést a bányavállalatok szenvedték el a rézárak héthavi mélypontra esése miatt: a Glencore 6,1%-ot veszített értékéből.
2026. 11. 19. 09:00
Megosztás:

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre

Gyengült kissé a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 19. 08:30
Megosztás:

A vegyi fegyverek használatának tilalmára figyelmeztette Oroszországot az EU

Felszólította Oroszországot az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) arra, hogy haladéktalanul hagyjon fel a vegyi fegyverek bárminemű alkalmazásával, és térjen vissza a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (CWC) maradéktalan betartásához.
2026. 11. 19. 08:00
Megosztás:

Kreml: lesz kétoldalú Putyin-Trump találkozó az APEC-csúcson

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart - jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
2026. 11. 19. 07:00
Megosztás:

Visszafogottabb, de stabilabb év jöhet a lakáspiacon a Wekerle Plusszal

Visszafogottabb, de kiegyensúlyozottabb évre számíthat a lakáspiac 2027-ben: a Wekerle Plusz Program szűkebb jogosultsági köre miatt jövőre az ideinél kevesebb, mintegy 120 ezer adásvétel várható, a lakásárak pedig várhatóan nem drágulnak érezhetően gyorsabban az idei 5 százalék körüli ütemnél.
2026. 11. 19. 06:30
Megosztás:

Kevesebb ajándékpénz, több kamatkedvezmény: átalakul a bankok versenye az első lakásvásárlókért

A támogatott lakáshitel mellett a piaci konstrukciókban is egyre több kedvezményt kínálnak a bankok, és azoknak is nyílhat új lehetőségük, akik nem felelnek meg a Wekerle Plusz valamennyi feltételének. A korábbi támogatott hitelprogramok indulásakor megszokott több százezer forintos jóváírások helyett most inkább a kamatkedvezmények, a hitelkombinációk és a banki szolgáltatások együttes igénybevételéhez kötött akciók kerülnek előtérbe – derül ki a money.hu összeállításából.
2026. 11. 19. 06:00
Megosztás:

Megjelentek a legfrissebb kereseti adatok: ekkora hitelre lehet elég az átlagfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2026 szeptemberében bruttó 737 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 517 700 forintot ért el. A nettó mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, 435 600 forint volt. A Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszeg törlesztését teszik lehetővé ezek a jövedelmek a jelenlegi adósságfékszabályok mellett. A számítások szerint a nettó átlagbérből akár 37 millió forint körüli piaci lakáshitel, a Wekerle Plusz keretében pedig a maximális 50 millió forint is beleférhet a jövedelmi korlátba. Személyi kölcsönből a jelenleg jellemző 15 millió forintos maximum is elérhető lehet, megfelelő futamidővel és banki feltételekkel.
2026. 11. 19. 05:30
Megosztás:

A 4iG és a Sentinel Midstream stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az adriai régió kritikus energiainfrastruktúrájának fejlesztéséről

A 4iG Nyrt. és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó amerikai Sentinel Midstream LLC 2026. november 18-án Varsóban írt alá előzetes együttműködési megállapodást a P-TEC hetedik miniszteri találkozóján. A kormányzati és iparági vezetők rendszeres fórumának idei rendezvényét az amerikai és a lengyel energiaügyi minisztérium, valamint az Atlantic Council Global Energy Center közösen szervezte. A tanácskozás napirendjén az energiabiztonság és az energetikai beruházási lehetőségek szerepeltek. A megállapodással a 4iG Csoport amerikai iparági partnerrel bővíti augusztusban bejelentett új stratégiai üzletágának nemzetközi kapcsolatait, és az energetikára is kiterjeszti a kritikus infrastruktúrák területén folytatott transzatlanti együttműködéseit.
2026. 11. 19. 05:00
Megosztás:

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás: