Bezzeg Bulgária már bevezette az euró csodaszert. Vagy mégsem?
Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indít Bulgária ellen, mindössze néhány hónappal azután, hogy az ország 2026 elején csatlakozott az eurózónához. Az eljárás oka, hogy a bolgár költségvetési hiány tavaly elérte a GDP 3,5%-át, ami meghaladja az eurózóna tagállamai számára előírt 3%-os küszöbértéket.
Bulgária 2026 elején csatlakozott az eurózónához, miután az ehhez szükséges gazdasági adatokat az illetékes uniós szervek elfogadták. A csatlakozás és a mostani túlzottdeficit-eljárás közötti ellentmondásra két eltérő magyarázat mutatkozik a bolgár belpolitikai szereplők részéről. Az aktuális kormányfő, Rumen Radev, azzal vádolja az előző kormányt, hogy meghamisították a gazdasági adatokat, hogy azok megfeleljenek a 3%-os küszöbértéknek. Radev szerint az előző vezetés „hazudott”, hogy belekényszerítse az országot az euróba és a jelenlegi 3,5%-os hiány azt jelzi, hogy ez a „buborék most pukkadt ki”.
Ezzel szemben a korábbi pénzügyminiszter, Temenuzska Petkova visszautasítja a vádakat. Érvelése szerint az euróbevezetéshez használt összes adatot az Eurostat és a Nemzeti Statisztikai Intézet is ellenőrizte és hitelesítette, valamint a jelentett hiány mértékét csökkentette egy speciális mentesség, amely lehetővé tette a szabályoknak való megfelelést a magasabb katonai kiadások miatt. Szerinte a mostani eljárás inkább a 2026-os előrejelzésekhez kapcsolódik, nem pedig a tavalyi végleges számokhoz. Egyes források szerint a deficit elszállásának fő okai a béremelések, a nyugdíjkiadások növekedése és a katonai kiadások voltak, miközben az ambiciózus adóbevételi célokat nem sikerült teljesíteni.
Kívülről nehéz eldönteni, hogy melyik szereplőnek van igaza, de úgy tűnik, hogy a csatlakozáskor (vagyis 2025-ös év folyamán elvégzett vizsgálatok idején) a hivatalos adatok még megfelelőnek bizonyultak. Itt érdemes emlékezni Görögország esetére, amikor egy uniós tagállam meglepően kreatívan és szabadelvűen vezette a csatlakozás szempontjából fontos statisztikákat, annak érdekében, hogy mielőbb az euróövezet tagja lehessen.
A görög statisztikák hamisításának súlyos következménye lett, amely több mint egy évtizeden át meghatározta az ország gazdasági és társadalmi fejlődését, pontosabban annak hiányát. Egyelőre nem tudni, hogy Bulgária esetében történt-e kreatív könyvelés, de az Európai Bizottság jelentése szerint Bulgária éves hiánya tavaly év végére 3,5%-ra szélesedett, és az előrejelzések szerint idén a 4,1%-ot is elérheti. Más szavakkal, úgy tűnik, hogy Bulgária esetében az euró bevezetése nem oldott meg minden gazdasági nehézséget. Mi több, egyelőre megnehezítette a kormányzat dolgát, valamint a bolgárok élelmiszer-vásárlását.
Az euró bevezetésének vannak előnyei, de hátrányai is, amelyekről korábban – éppen Bulgária kapcsán itt írtunk. Az alapos strukturális felkészültség, a megfelelő árfolyam, a bevezetés időpontja, az üzleti ciklusok szinkronizáltsága mind olyan tényezők, amelyek fontosabbak kell, hogy legyenek, mint a mindenáron bevezetett euró. A bolgár és a görög eset jó emlékeztető arra, hogy az euró bevezetése önmagában nem old meg strukturális gazdasági problémákat – sőt, a saját árfolyampolitika elvesztésével éppen a rugalmasságot szünteti meg, amelyre a nehéz pillanatokban a legnagyobb szükség lenne. Mielőtt Magyarország 2030-ban bevezetné az eurót, ahogyan azt a kormány tervezi, talán érdemes Szófiára nézni és felmérni, hogy valóban készen állunk-e, vagy presztízsből erőltetünk olyan lépéseket, amelyekre az ország gazdasága nem bírna meg. Szófia esete kemény igazságokra ébresztheti rá az európai integráció túlzottan optimista követőit.
