Egyre alacsonyabb szintekre zuhan az Euribor
Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, tavaly október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor. Elemzők nem várnak újabb kamatcsökkentést az EKB-tól az idén, viszont a kereslet nagyon csekély, miközben az EKB továbbra is óriási összegeket zúdít a piacra bővített és rendkívüli refinanszírozási árveréseken, és legújabban euróövezeti kötvények vásárlása formájában is, erős árversenyt támasztva a szabadpiacnak.
Az újabb és újabb mélységi rekordok azonban nem csak jót jelentenek, nem csak a piac megnyugvását jelzik, hanem azt is, hogy a gazdasági szereplők hitelkereslete, illetve hitelfelvevő képessége még csekély, ezért a bankok rövid távú finanszírozási szükséglete is viszonylag kicsi. Vagyis nem csak a központi pénzkínálat nagy, hanem a kereslet is gyenge. Ezt jól jelzi az euróövezeti pénzellátás alakulása.
Az euróövezeti M3-as pénzellátás, az EKB utolsó összesítése szerint, júniusban 3,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál a májusi, 3,7 százalékos éves többlet után. A pénzellátás éves növekedése májusban került először az EKB évi 4,5 százalékos árstabilitási riadóküszöbe alá, a júniusi éves növekedés eddig a legkisebb volt az euróövezet történetében. Az összetevőkben azonban némi eltolódás figyelhető meg a lakossági kereslet javára, miután a lakossági kölcsönzés korábban, évek óta a hitelezés leggyengébb pontja volt az euróövezetben, csakúgy, ahogyan a lakossági fogyasztás maga is kimaradt a gazdasági növekedés érezhető támogatásából a jobb időkben is.
Most is a leggyengébb láncszem a lakossági hitelezés, ámde ezen a téren most javul a helyzet, miközben a pénzellátás és a gazdasági növekedés korábbi fő hajtóerejénél, a vállalati hitelezésben a helyzet tovább romlott. Júniusban az euróövezetben a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke 2,8 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál a májusi, 4,4 százalékos éves növekedés után. Ez az ütem, évi 15,0 százalékkal, tavaly márciusban érte el rekordját. Ugyanakkor, azaz tavaly márciusban a háztartásoknak nyújtott hitelek összege 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Most júniusban ez a hitelezés 0,2 százalékkal volt több a tavaly júniusinál, és ez már fordulat ahhoz képest, hogy májusban éppen 0,2 százalékkal kevesebb hitelt kaptak az euróövezeti háztartások az egy évvel korábbinál.
Mindazonáltal a lakossági hitelezéstől sem lehet sokat várni, hiszen a lakosság eladósodási képessége nem javul. Az euróövezetben az átlagbér a második negyedévben nominálisan 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, kevésbé, mint az első negyedévben, amikor 3,2 százalékos volt az éves többlet. Mindkét növekedési adat megfelel a sokévi átlagnak, azzal, hogy a kiugró GDP-növekedésű években, 2005-2007-ben az éves átlagbér-emelkedés rendszeresen közelebb volt a 2 százalékhoz, mint a 3 százalékhoz, igaz, akkoriban az ütem többnyire elmaradt az évi átlagos inflációtól, idén pedig föléje került.
Az utolsó adatok szerint, a lakossági fogyasztás az idei első negyedévben változatlan áron 1,2 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 0,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az euróövezetben, éves összevetésben utoljára a tavalyi második negyedévben nőtt, 0,5 százalékkal. Tavaly évi átlagban is csak 0,5 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás a 2007-es 1,6 százalékos többlet után. Tavaly az euróövezet átlagos gazdasági növekedése 0,8 százalékosra lassult a 2007-es 2,6 százalékról.
