Robban a tartományi adósságbomba Kínában?
15 százalékponttal nagyobb, a GDP 45 százaléka lehetett a kínai tartományok összes adóssága 2012 végén az IMF szerint annál, mint amennyit Peking hivatalosan elismer (ami egyébként újabb jele annak, hogy csínján kell bánni a Kínából érkező statisztikai adatokkal). Bár a Valutaalapnak a tavalyi évről még nincs összesítése, vélhetően a tartományok adóssága nem csökkent, sőt nem kizárt, tovább nőtt. Legalábbis ezt valószínűsítik a svájci UBS elemzői, akik szerint a tartományi hitelállomány – a kínai gazdaság lassulása, a pénzügyi környezet romlása és a helyi vezetés csökkenő bevételei miatt – tavaly jelentősen gyarapodott.
Tartományai eladósodottsága pedig feladja a leckét az utóbbi hónapokban reformokat meghirdetett kínai kormánynak, hogy úgy próbáljon gátat vetni az adósságállomány további növekedésének (még akkor is, ha azt az IMF – a stressztesztek és fenntarthatósági elemzések alapján – egyelőre még kezelhetőnek tartja), hogy közben a meghirdetett szociális és infrastrukturális projektek finanszírozását is biztosítsa.
Veszélyt jelent azonban, hogy a hitelfelvétel egyre inkább a hivatalos bankrendszeren kívülre, az úgynevezett árnyék-bankrendszerre tevődik át. Ha hinni lehet a kínai jegybank adatainak, akkor a 17 300 milliárd jüanos (mintegy 3 ezermilliárd dolláros) tavalyi hitelnyújtás közel 30 százaléka ellenőrizetlen csatornákon keresztül történt. Aminek következtében a szabályozatlan kínai pénzügyi alapok által kezelt vagyon elérte a 3 ezermilliárd jüant (520 milliárd dollárt), ez 70 százalékkal magasabb a 2010-esnél! S a pekingi központi bank attól tart, az idén az állami felügyelettel működő pénzintézetek mérlegfőösszegén kívüli tranzakciók száma és értéke tovább nőhet. Méghozzá amiatt, hogy a jegybank által megszigorított kereskedelmi banki hitelezés hatására az eladósodott önkormányzatok a hivatalos csatornákon keresztül nem juthatnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek beruházásaik finanszírozásához, illetve lejáró adósságaik megújításához elengedhetetlenek.
Márpedig ezek az úgynevezett trust-ok rendkívül kockázatosak: a nyugati hedge fund-ok mintájára saját belső szabályozásaik révén gyűjtenek pénzt, s adnak abból vállalatoknak és önkormányzatoknak, ám a kockázatot a befektetők futják, pénzüket semmi nem védi. Ennek fájdalmas igazára sokan a napokban döbbenhettek rá, amikor a legnagyobb kínai bank, az ICBC közölte, nem hajlandó kártalanítani azokat, akik mintegy 500 millió dollárt fektettek az egyik trustba, miután az 9,5-11 százalék közötti hozammal kecsegtette őket, ám az összegyűlt pénzt a trust egy szénbányának hitelezte ki, amely csődöt jelentet, így nem tud törleszteni.
Ha Kína nem akar ugyanolyan adósságcsapdába kerülni, mint például Európa, akkor minél előbb gátat kell vetnie az árnyékbanki finanszírozásnak – véli az UBS mellett a Bank of America Merrill Lynch és a japán Nomura is. E pénzcsapok elzárásának ugyanakkor az lehet a következménye, hogy kevesebb pénz jut az ázsiai gazdaságba, így annak tavaly 7,5 százalékos növekedési üteme tovább lassulhat.
Forrás: Conclude Zrt.
