Kölcsön adtam a pénzem valakinek, de nem fizet, mit tehetek jogilag?

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából készült, az okostelefont használó felnőtt magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatás alapján a válaszadók körében komoly bizonytalanság tapasztalható azzal kapcsolatban, mivel lehet bizonyítani a pénz átadását. A megkérdezettek harmada egyáltalán nem tudja, mit tehet, ha az adósa nem fizet. Minden ötödik felnőtt azzal sincs tisztában, hogy akkor is lehet esélye jogai érvényesítésére, ha a kölcsönről csak szóban egyeztek meg. Abban ugyanakkor a válaszadók fele biztos, hogy magánkölcsön esetén is kérhető kamat, illetve hogy közjegyző előtt kötött szerződés esetén nem feltétlenül szükséges pereskedni a pénz visszaszerzéséhez.

Egy felmérés szerint tavaly szinte minden második magyar tartozott valakinek. Közülük sokan rokonoktól, barátoktól vagy ismerősöktől kértek kisebb összegű kölcsönt, nagyjából négyszer annyian, mint ahányan banki hitelt vettek fel.

Sokan azonban nem tudják, hogyan adhatnak kölcsönt rokonaiknak, barátaiknak vagy ismerőseiknek úgy, hogy később valóban vissza is kapják a pénzüket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a lakosság harmada egyáltalán nincs tisztában azzal, milyen lépéseket tehet, ha az ismerőse nem törleszt.

A válaszadók tizede úgy gondolja, hogy egy banki átutalási bizonylat alapján már végrehajtás indítható, míg 15 százalék szerint elegendő, ha két tanú igazolja aláírásával a pénz átadását. Egy banki átutalási bizonylat vagy két tanú aláírása azonban önmagában nem elég az azonnali bírósági végrehajtás megkezdéséhez.

Ehhez főszabály szerint végrehajtható okiratra van szükség, például jogerős bírósági döntésre, jogerős fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lapra, vagy olyan közjegyzői okiratra, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és végrehajtási záradékkal látható el.

Írásos szerződésre van szükség, és hasznos lehet jogász segítségét kérni

„Bárki kér kölcsönt, mindenképpen célszerű írásban megállapodni. Az emberek általában szándékuk szerint vissza akarják fizetni a kölcsönt, de bármikor adódhatnak váratlan helyzetek, amelyek miatt mégsem tudnak vagy nem akarnak törleszteni.

Írásos bizonyíték hiányában a kölcsönadónak jóval kisebb esélye van arra, hogy visszaszerezze a kölcsönadott pénzét” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A szerződésben érdemes pontosan rögzíteni, hogy ki, kinek, mikor és mekkora összeget adott kölcsön, milyen kamattal, milyen részletekben, milyen határidővel kell visszafizetni, valamint azt is, milyen módon történjen a törlesztés, például melyik bankszámlaszámra.

Nagyobb összegű kölcsönnél különösen ajánlott jogász – közjegyző vagy ügyvéd – közreműködésével megkötni a szerződést, hogy a dokumentumból biztosan ne maradjon ki egyetlen lényeges elem sem.

A kutatás alapján a lakosság közel hatvan százaléka tudja, hogy ha a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják, akkor a vissza nem fizetett összeg – a teljesítési határidő eredménytelen letelte után – peres eljárás nélkül is végrehajtható.

A negyven év alattiak azonban kevésbé tájékozottak ezen a téren: közülük csak minden második válaszadó volt tisztában ezzel. A megkérdezettek valamivel több mint fele azt is tudta, hogy magánkölcsön esetén is lehet kamatot felszámítani.

„A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés komoly garanciát jelent arra, hogy az adós a megállapodásnak megfelelően fizesse vissza a tartozását. Ugyanakkor a közjegyző által készített szerződés az adóst is védi, hiszen tőle csak azt, akkor és olyan feltételekkel lehet követelni, amit a szerződésben rögzítettek” – hangsúlyozza a MOKK elnöke.

A fizetési meghagyás eredményes eszköz lehet

A kölcsönadónak akkor is van módja követelése érvényesítésére, ha a kölcsönről nem készült írásos szerződés vagy közjegyzői okirat. A válaszadóknak azonban csak a harmada tudta, hogy kisebb, legfeljebb hárommillió forintos tartozások esetén fizetési meghagyásos eljárást kell indítani egy közjegyzőnél. Három- és harmincmillió forint közötti követelésnél a jogosult választhat a fizetési meghagyás és a peres út között, harmincmillió forint felett viszont már kizárólag bírósági eljárás indítható.

Ha a fizetési meghagyás címzettje a kézhezvételtől számított 15 napos határidőn belül ellentmondással él, vagyis vitatja a követelést, az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódhat. A közjegyzők tapasztalatai szerint ugyanakkor az adósok jelentős része a fizetési meghagyás átvétele után – a súlyosabb következményektől tartva – inkább rendezi a tartozását.

A felmérést a MOKK megbízásából a Pulzus készítette 2025 novemberében, okostelefonos applikáción keresztül, ezer fő megkérdezésével. A kutatás életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a magyar, okostelefont használó felnőtt lakosságra nézve.