Romlott a jó kapitalizmus kialakulásának esélye Magyarországon
A Közjó és Kapitalizmus Intézet szerdán mutatta be újságíróknak legújabb összegzését "Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról 2010" címmel. A jelentés egyik legfőbb megállapítása szerint tavaly a kormány egyes intézkedései leértékelték a hosszú távú gondolkodást.
Az új kormány is a makrogazdasági egyensúly megteremtését helyezte előtérbe, de ehhez a korábbinál népszerűbb eszközöket léptetett életbe, ezek azonban rombolták a kapitalizmus hosszú távú esélyeit. Ilyen lépések voltak például a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedések, illetve a szektorális különadók bevezetése - mondta Szalai Ákos, a jelentés szerkesztője.
Az intézet munkatársai a "jó kapitalizmust" olyan társadalomként és gazdaságként határozzák meg, amelyben az egyéni jólét forrása az értékteremtő munka és a vállalkozás, a társadalom pedig az egyének együttműködésének szabadságára épül. A jelentés összeállítói a nyugdíjpolitikát, a nyugdíjrendszert a "jó kapitalizmus" szempontjából vizsgálták. Eszerint vizsgálva a nyugdíjkérdést nem az a gond, hogy piaci vagy állami nyugdíjrendszer működik-e, hanem az, hogy a hazai nyugdíjrendszer már sokadik reformját éli meg rövid időn belül.
Az újraszabályozás miatt a kormányzat hosszú távú ígéreteibe, a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom rendülhet meg - mutatott rá Szalai Ákos. A kereskedelmi láncokra, a pénzügyi vállalkozásokra, bankokra, távközlési és energiaszolgáltatókra kivetett különadó hatásainak "elkendőzése" - a jelentés készítői szerint - a politikai népszerűség keresés egyik legkevésbé elfogadható technikáját jelenti. Ugyanis ezekben az esetekben a kormányzat is tisztában lehetett azzal, hogy a különadók egy részét a cégek, pénzügyi vállalkozások, bankok a fogyasztókra, az ügyfelekre háríthatják át - mondta Szalai Ákos.
Urbán László, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) magyarországi kiküldöttje, a Közjó és Kapitalizmus Intézet Közhasznú Alapítvány kurátora elmondta: szerencsés lenne egy olyan kétharmados, sarkalatos törvény megalkotása, amely korlátozná a költségvetési kiadások elszaladását. Az államadósság GDP-hez mért maximális szintjének rögzítését az új alaptörvényben jó iránynak ítélte Urbán László, tényleges elérését azonban belátható időn belül nem tartotta lehetségesnek. (MTI)
