Roubini: nem sürgető az euró bevezetése
A 2008-as válság előrejelzése óta világszerte közismert közgazdászprofesszor budapesti előadásában alapvetően pozitív kilátásokat fogalmazott meg mind a régió, mind az egész világgazdaság kilátásait illetően. Kérdésre válaszolva a szakember kifejtette, hogy nincs az eurózóna további szélesítése ellen (pozitív példaként Szlovákiát említette), Görögország példája azonban megmutatta, hogy a megfelelő strukturális felzárkózás hiányában végrehajtott csatlakozás krízishelyzetekben mekkora problémát okozhat.
Roubini szerint a CEE régiónak igen kedvezőek a növekedési kilátásai a következő években. A térség országai – köztük Magyarország is – komoly kiigazításokat hajtottak végre mind a költségvetés, mind a külső adósság területén. A kedvezőbb fundamentumok ismét fokozatosan növelhetik a 2008-as válság, illetve az ukrán helyzet miatt jelenleg még bizonytalan befektetők kockázatvállalási kedvét. A megfelelő növekedés érdekében azonban további, politikai szempontból is elfogadható strukturális reformok kellenek, miközben a tőkepiacok fejlesztésére is szükség van – ebben jelentős szerep hárul a magántőke- és kockázatitőke-alapokra is.
A globális gazdasági kilátások évek óta nem voltak ilyen pozitívak, amit több pozitív trend is erősít. Ezek közül Roubini az eurózóna kockázatainak jelentős csökkenését, az USA költségvetésének javulását, Japán pénzügyi és gazdasági talpra állását, a hitelállomány zsugorodását és a deflációs veszély eltűnését emelte ki. Bár a fejlett piacokra továbbra is a nagyon alacsony infláció a jellemző, a gazdaságokat egyaránt pörgeti az olcsó pénz, az iparban és a munkaerőben meglévő szabad kapacitások, illetve a kedvező nyersanyagárak is. Kockázatok is látszanak ugyanakkor, melyek közül a szakember a kínai gazdaság növekedési ütemének megtorpanását, a Fed monetáris szigorításának potenciális hatásait, hosszabb távon pedig újbóli piaci buborékok újbóli kialakulását említette.
Részben Magyarországra is utalt a professzor, amikor arról beszélt, hogy a térségben jelen vannak államkapitalista tendenciák, amelyek egyrészt gyengítik a piacorientált reformok hatását, másrészt sokszor negatív üzenetet közvetítenek a külföldi tőkebefektetők számára. Ez már csak amiatt is növeli a magyar gazdaság törékenységét, mivel a magyar államadósság jelentős része külföldi befektetők kezében van. Kérdésre válaszolva Roubini hangsúlyozta: a bankadó megfelelő eszköz lehet, amennyiben annak mértéke nem veszélyezteti a pénzintézetek megfelelő működését. Ennek híján nem indulhat be a hitelezés, ami a gazdasági növekedés korlátja lehet. A bankrendszer stabilitását alapvetően segítené a devizahitelek megfelelő, az eddigieknél hatékonyabb rendezése is.
A 2008-as válságot követő visszaesés után ismét erősödhet a privát tőke szerepe a CEE-régióban – emelte ki Dörte Höppner, az Európai Kockázati- és Magántőke Egyesület (EVCA) vezérigazgatója. 2009-2013 között 6,8 milliárd euró értékben fektettek be magántőkét 741 régiós cégben. A régiót célzó alapok vagyonának 82 százalékát régión kívüli befektetők biztosították ebben az időszakban. 39 százalékuk kormányzati tőkealap-ügynökség, 8-8 százalékuk nyugdíjalap, illetve bank, további 5-5 százalékuk biztosítótársaság, vállalati, illetve magánbefektető volt.
