SZÉP kártya 2021 szabályok - nem olyan szép...

Az új év első heteiben a munkáltatók szokás szerint nyilatkoztatják munkavállalóikat cafeteria-keretük felhasználásáról, ami idén is kihívásokkal jár, hiszen újabb – igencsak vagy kevésbé kedvező – szabályoknak kell megfelelni.

„Egyfelől jó hír, hogy még fél évig érvényes a megemelt SZÉP-kártya limitek és a szociális hozzájárulási adómentessége, ám épp ez az átmeneti jelleg több kérdést is felvet. Másrészt bombaként robbant a rossz hír, hogy idén a megszokott cafeteria-juttatásokat szakképzési hozzájárulás is terheli.” – foglalta össze dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

1. További fél évig megemelt SZÉP-kártya limitek

Tekintettel a koronavírus helyzetre, 2020-ban – előbb átmenetileg, majd az év végéig – megemelték a SZÉP-kártya rekreációs keretösszegét és az egyes alszámlák értékhatárát, majd a pandémia második hulláma miatt a kedvező szabályok érvényességét ismét meghosszabbították. Így 2021. január 1-je és június 30-a között a magasabb összeghatárok alapulvételével utalhat a munkáltató, és a béren kívüli juttatások utáni szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni.

Az új szabályok alapján 2021-ben a SZÉP-kártyára az alábbi összeghatárokat betartva béren kívüli juttatásként, azokat meghaladóan pedig egyes meghatározott juttatásként, magasabb adóteher mellett lehet feltölteni az adott időszakban.



A NAV tájékoztatása szerint a SZÉP-kártya adókötelezettségét a kifizetés pillanatában hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Tehát 2021. június 30-ig a megemelt kereteket, míg az azt követően adott juttatásokra az alacsonyabb összeghatárokat kell alkalmazni. Íme néhány szemléltető példa a gyakorlati alkalmazásra:

· Az első félévben minden munkavállaló jogosult a megemelt értékhatár(ok)ig történő utalásra, így június 30-ig kedvező adózás mellett akár 800 ezer forint kerülhet SZÉP-kártyájára, és a második félévben (egész évben fennálló munkaviszony esetén) sem keletkezik további adókötelezettsége.
· A II. félévben teljesített juttatásoknál figyelembe kell venni az első féléves utalásokat is. Ha a dolgozó június 30-ig kimerítette valamely II. féléves – 450 ezer forintos – limitjét, vagy többet töltöttek fel a SZÉP-kártyájára, vagy valamelyik alszámla egyedi plafonját elérték, úgy július 1-jétől béren kívüli juttatásként már nem, csak egyes meghatározott juttatásként számolható el a feltöltés.
· Ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a jogviszony utolsó napján aktuális rekreációs keretösszeget (800 ezer vagy 450 ezer forint) arányosítani kell a munkaviszony napjaira. Az arányos értékhatár felett teljesített összes SZÉP-kártya feltöltés egyes meghatározott juttatássá válik, amivel a vonatkozó adókat a kilépés hónapjában kell elszámolni – az I. félévben esedékes juttatásnál a Vmtv., a II.-ban az szja-törvény rendelkezései érvényesek (önellenőrzést nem kell beadni).

A NAV jó néhány probléma tekintetében eloszlatta a ködöt, azonban bőven maradtak nyitott kérdések is. A változó értékhatárok miatt többlet-adminisztráció keletkezhet, de gondot okozhatnak azok a kilépő dolgozók is, akik több munkáltatótól kaptak SZÉP-kártya juttatást az adóévben (utóbbi esetén a juttatott összegek összeadódnak).

2. 2021-ben szakképzési hozzájárulás a SZÉP-kártyán is

Január 1-jével úgy változott a szakképzési hozzájárulás alapja, hogy az megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával. Ez annyit tesz, hogy az egyes meghatározott juttatásokat (pl. a reprezentációs kiadásokat, a csekély értékű ajándékot vagy a SZÉP-kártya összeghatárok feletti feltöltését), és a béren kívüli juttatásokat is terheli a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás 2021-ben.
 
„Az új szabályokat olvasva könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy 2021 első felében a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni a béren kívüli juttatások után. Bár több értelmezés is lehetséges, a hivatalos álláspontból és az új szabályok szövegezéséből az vezethető le, hogy már 2021. január 1-jétől fennáll a szakképzési hozzájárulás fizetési-kötelezettség a béren kívüli juttatások után is. Véleményünk szerint az a biztonságos eljárás, ha – ezzel ellentétes hivatalos állásfoglalás vagy jogszabálymódosítás elfogadásáig – a szakképzési hozzájárulást a munkáltatók megfizetik.” – tanácsolta a Mazars adóigazgatója.