Simor - csaknem egyhangúlag döntött a monetáris tanács a kamatemelésről
A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,25 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,50 százalékra nőtt. Utoljára 2008 októberében emelt kamatot a monetáris tanács, azóta (amikor is 11,5 százalékra ugrott az alapkamat) a testület vagy változatlan szinten tartotta, vagy csökkentette a kamatot - jelezte az MNB elnöke, aki szerint "ilyen értelemben ez egy szomorú nap".
A kamatemelés hátterében az új inflációs jelentés áll, amely szerint az idén a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra, jövőre a korábbi 3,5 százalékról 4,0 százalékra emelkedett a jegybank inflációra vonatkozó prognózisa, miközben 2012-re 3,3 százalékra csökkent a korábbi 3,4 százalékos előrejelzésről - magyarázta Simor András. A kamatemelést indokolva a nyersélelmiszer-árak és ennek nyomán a feldolgozott élelmiszerárak emelkedését említette az elnök. Ehhez járulnak az ágazati különadók, amelyek nyomán 2011-ben 0,3 százalékkal nő az infláció, s ez ismétlődhet meg 2012-ben is.
"Rendkívül bizonytalan helyzetben kell felmérni a kockázatokat, majd döntéseket hoznia a tanácsnak akkor, .... amikor szinte minden nap új intézkedésekkel lehet találkozni, olyanokkal, amelyekre az elmúlt években nem volt példa sem Magyarországon sem a világban, ezért ezek hatásait mind a GDP-re, mind az inflációra nehéz felmérni" - hangsúlyozta Simor András. Hozzátette azt is, hogy a kockázatok az infláció növekedése irányába hatnak. A jegybank elnöke jelezte: az árstabilitást nem segíti, ha helytálló az egyik online-hírportálon megjelent információ, miszerint a kormány meg kívánja emelni 3 százalékos inflációs célt, s ezt a monetáris tanácsba tavasszal bekerülő új tagok támogatnák.
"Nagyon remélem, hogy ennek igazságtartalma nulla, de egy ilyen hír önmagában erősíti az inflációs várakozást, és az inflációs várakozás gerjeszti az inflációt. Az inflációs cél megemelése mellett semmilyen közgazdasági érv nem szól" - rögzítette Simor András. Hozzáfűzte: a régió többi országában az inflációs cél csökkentése van napirenden: Csehországban 2,0 százalék, Lengyelországban 2,5 százalék az inflációs cél, Romániában idén 3,5 százalék, jövőre 3,0 százalék, 2013-ra 2,5 százalék az inflációs cél.
A pénz és tőkepiaci helyzetet elemezve Magyarország kockázati megítélésének romlását említette az MNB elnöke, amelynek részben globális, részben magyar specifikus elemei vannak. Ez utóbbi közé tartozik, hogy a jövő évi 3 százalékos hiány pozitív hatását lerontotta a második kormányzati akcióterv, a "Költségvetési Tanács és a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésének, valamint a jegybanktörvény módosításának javaslata" - magyarázta Simor András. Mindezek eredményeként az áprilisi helyzethez képest, amikor utoljára kamatot csökkenetett az MNB, a régió 11 országához viszonyított magyar CDS felár nulláról 160 bázispontra emelkedett, az állampapír hozamok átlagosan április óta 200 bázisponttal (2 százalékkal) nőttek, a rövid kincstárjegyek hozama 60 bázisponttal került feljebb, a magyar devizakötvények felára 150 bázisponttal emelkedett.
"A kockázati pálya romlása miatt a piac beárazta a kamatemelést, ami nemcsak a jegybank alapkamatára, de a teljes pénz és tőkepiaci kamatpályára vonatkozik" - közölte Simor András. Változatlan monetáris kondíciók mellett az infláció meghaladná a 3 százalékos célt, ezért volt szükség szigorításra - összegezte a változtatás okát az MNB elnöke. A pénztártagok teljes tagi vagyonának visszaáramlása 5-6 százalékos államháztartási többletet eredményezhet jövőre - válaszolta újságírói kérdésre Simor András, arra utalva, hogy az érvényes statisztikai szabályok szerint az államháztartásban az adott évben kell elszámolni a vagyonmozgást.
A jegybank elnöke elmondta: az új inflációs jelentés egy hete gyakorlatilag lezárult, így abban még a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 500 milliárd forintot meghaladó magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlásával számolt az MNB stábja, s annak alapján a jövő évi államháztartási hiány bőven a 3 százalékos hiánycélon belül alakul. Az azóta nyilvánosságra került javaslatok hatását még nem tudták figyelembe venni a jelentés összeállítói - tette hozzá.
