Simor - szigorú fiskális politikára van szükség
Simor András, a Figyelő és a Nemzetközi Bankárképző rendezvényén hangsúlyozta: a magas nettó külső adósság, a magas államadósság, a bankrendszer kiemelkedő hitel/betét mutatója és a jelentős háztartási devizahitel-állomány továbbra is a sérülékenység legfontosabb forrásainak tekinthetők.
Éppen ezért a fenntartható növekedés hazai modelljének nagyobb mértékben kell a belső megtakarításokra és a hosszú forintforrásokra támaszkodnia. Úgy vélekedett, hogy a vállalati hitelezés kínálati korlátainak lebontása, és a forrásköltségek csökkenésének gyorsabb megjelenése a már meglévő lakossági hitelállomány kamataiban támogathatja a gazdaság fellendülését. Annak ellenére, hogy a recessziót kísérő reálgazdasági alkalmazkodás hatására javul hazánk külső finanszírozási képessége, nettó külföldi adósságunk csak lassan csökken, és nemzetközi összehasonlításban még hosszú ideig magasnak fog számítani.
Míg Csehországnak nettó külföldi követelése van, Szlovákia nettó külföldi adóssága pedig nulla, Magyarországé 50 százalék feletti - mutatott rá. A költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg javulása a kockázati megítélést javítják ugyan, de Magyarország államadóssága a hasonló fejlettségű országokhoz képest továbbra is magasnak tekinthető, duplája a régiós átlagnak.
A magas államadósság és az európai példák egyaránt a szigorú költségvetési politika fontosságát mutatják - emelte ki az MNB elnöke. A hitel/betét arány még régiós összehasonlításban is magas. A bankok ugyanis a pénzpiaci forrásokra voltak utalva, külföldről, devizában vontak be forrásokat, amiben szerepe volt annak, hogy a magas hiány felszívta a belföldi megtakarításokat. A devizahitelek forinthitelre konvertálásával kapcsolatban megjegyezte: ha valaki korában felvett svájci frank alapú hitelét forinthitelre konvertálná, az 3,5 százalék plusz költséget jelentene, amit valakinek ki kellene fizetnie.
Ahhoz, hogy a bankrendszer devizakitettsége csökkenjen, a jegybankelnök szerint hosszú távú forintforrásokra van szükség. A jegybank ezt azzal segíti, hogy jelzálogleveleket vásárol az elsődleges és a másodlagos piacon - eddig 15 milliárd forint értékben vett -, aminek hatására jelentősen csökkentek a piaci felárak. Az MNB azt is vizsgálja, hogy érdemes-e kiterjeszteni a jelzáloglevél-kibocsátási jogkört a kereskedelmi bankokra, most ugyanis ez csak a jelzálogbankok számára engedélyezett. Hozzátette: ennek csak akkor van értelme, ha ez a jelzáloglevelek kockázati megítélését nem rontja.
Erre vonatkozóan hatástanulmányt készítenek, és a második félévben állnak elő javaslatukkal - mondta. A lakossági jelzáloghitelek árazása eddig - ellentétben a vállalati hitelekkel és a külföldi gyakorlattal - jellemzően nem volt szabályalapú. Az MNB megvizsgálja, van-e lehetőség a referenciakamat jellegű árazásra a jelzáloghitelezésben - mondta a jegybank elnöke. Simor András kedvező fejleménynek tekinti a referenciakamathoz kötött forinthitelek megjelenését, mert azok javíthatják a monetáris transzmisszió hatékonyságát, az átláthatóságon keresztül a versenyt és a szektor hatékonyságát, illetve az ügyfelek és a bankok közötti bizalmat.
A vállalati hitelezést az MNB elnöke szerint nem a likviditás hiánya, a bankok kockázatvállalási képessége gátolja, hanem a kockázatviselési hajlandóság csökkenése. A kínálati korlátok fennmaradása pedig hátráltathatja a gazdasági fellendülést. A vállalati hitelezést Simor András szerint az állami garanciavállalás és a kamattámogatás ösztönözheti. Bár jelentős mértékben emelkedett a hitelgaranciák kihasználása, a további növekedéshez elengedhetetlen a garanciaprogramok fejlesztése, amelynek az EU-források átcsoportosítása és az adminisztratív terhek csökkentése hatékony módja lehet.
A támogatott hitelprogramok kihasználtsága ugyanakkor alacsonynak tekinthető és a hozzáférést szigorú feltételek korlátozzák, ezért Simor András szerint célszerű lehet azok módosítása. A bankrendszer hitelezési veszteségeit a nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas jövedelmezőség ellensúlyozta - mondta Simor András. A bankok jövedelmezőségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azt a forrásköltségek csökkenésének lassú továbbadása, a meglévő ügyfelek magas kamatterhe is növeli. A tőkearányos jövedelmezőség (ROE) és az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, a válság előtti 15 százalékos ROE mutatótól nem vagyunk messze, bár a szórása jelentős - mondta. Ezt a nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas kamatmarzzsal magyarázta, amin nem látszik az alapkamat és a devizakamatok csökkenése.
