Simor szerint a jövő évi strukturális hiány 4,5 százalék lehet
A jegybankkal nem konzultált a kormány a 2011. évi költségvetésről - jelezte az MNB elnöke. Simor András szerint a költségvetés 2010. évi induló strukturális helyzete kedvező, de jövőre erőteljesen romlik. Ezt azzal magyarázta, hogy a benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban mélyreható szerkezeti átalakítások nem találhatók. Az elmúlt években és 2010-ben megtett strukturális, egyenlegjavító lépések (nyugdíjkiadások, szociális támogatások szűkítése) megteremtették egy hosszú távon fenntartható költségvetési pálya alapjait - mondta Simor András.
A bevétel oldali intézkedések átmeneti jellege miatt a strukturális deficit (amely az egyszeri hatásoktól megtisztított államháztartási egyenleget mutatja) az idei 2,5 százalékról jövőre 4,5 százalékra romolhat - jegyezte meg a jegybank elnöke, aki elsősorban a kiadási oldalon szükséges intézkedéseket hiányolta. A 2011. évi költségvetés révén a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások egy részének elköltésével valójában két százalékos költségvetési lazítás valósul meg - mutatott rá a jegybank elnöke.
Hozzátette, hogy ellentmond egymásnak a kormányzati kommunikációban megjelenő, a magánnyugdíjpénztárakból történő 90 százalékos várt visszalépési arány, valamint a költségvetésben szereplő 20 százalékos arány. Az elszámolási szabályok szerint a magánnyugdíj-pénztári vagyon költségvetésbe visszakerülő részét az adott évben kell elszámolni, később nem lehet - figyelmeztetett Simor András. Az MNB elnöke részletesen elemezte azt, hogy az a kormány átmeneti bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést, ami veszélyezteti az államháztartás hosszabb távú fenntartható egyensúlyát.
A jegybank elemzése szerint az átmeneti különadók versenytorzító hatásúak, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, valamint a bankok hitelezési lehetőségeit, s ennek nyomán rontják a növekedési kilátásokat. Ha ezek az adók tartóssá válnak, összességükben inkább adóátrendezést, semmint adócsökkentést eredményeznek.
Ugyanakkor Simor András egyértelművé tette, hogy a kormányzati intézkedések nyomán teljesül az idei 3,8 százalékos hiány. A 2011. évi költségvetési javaslat, s az azt tartalmazó nyugdíjpénztári tagdíjak és vagyon elvonása, valamint a különadók megalapozzák a jövő évi hiánycsökkentés feltételeit, olyannyira, hogy a teljes államháztartási deficit a GDP 2,5 százalékára csökkenhet, a kormányzat által kitűzött 3 százalékkal szemben - tette hozzá.
A "mellékhatások" között említette, hogy a különadók és a jövedéki adó emelése összességében 0,4 százalékkal növelheti a jövő évi inflációt. Noha az esetleges kamatemelésre vonatkozó újságírói kérdést elhárította Simor András, az MTI kérdésére megjegyezte, hogy ha a kormányzat által készített 2012-2014 közötti, évi 3,3, 3,4 illetve 3,6 százalékos inflációs prognózis készítői ülnének a Monetáris Tanácsban, akkor ott kamatemelésről kellene dönteniük, de a Monetáris Tanács jelenlegi tagjai az MNB prognózisa, és a testület véleménye alapján határoznak az alapkamatról.
Az augusztusinál erősebb forintárfolyammal, alacsonyabb olajárral és a korábbinál kedvezőbb bérszínvonallal számol új, novemberi inflációs jelentésében a jegybank, amely a következő 1,5 évre szól - felelte a következő kérdésre az MNB elnöke. A jegybank elemzése szerint a magyar gazdaság potenciális (azaz az egyszeri, nem ismétlődő hatásoktól megtisztított) növekedési üteme középtávon 2,5 százalék, és kismértékben emelkedhet az utóbbi időben bejelentett nagyberuházások (Audi, Mercedes, Opel) nyomán - tette hozzá Karvalits Ferenc.
Az MNB alelnöke elmondta: ebben a kormányzati ciklusban a kormány 400 ezer új munkahellyel számol, miközben a jegybank prognózisa 100 ezer új munkahelyet jelez.
