Skót népszavazás - Mi lesz a vége? - teljes a bizonytalanság
David Cameron brit miniszterelnök a héten mindenesetre arra fogja figyelmeztetni a skót választókat, hogy ha a függetlenségre szavaznak, akkor "nem lesz visszaút". Cameron hétfői skóciai kampánybeszédében az előzetesen ismertetett részletek szerint kijelenti majd: ha a skótok igennel voksolnak az elszakadásra, akkor "Skócia és az Egyesült Királyság útjai örökre szétválnak".
A Panelbase közvélemény-kutató által a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap számára elvégzett legfrissebb vizsgálat gyakorlatilag holtversenyt jelez: a cég felmérése szerint - a bizonytalan szavazók kiszűrésével számolva - jelenleg 50,6 százaléknyian voksolnának a brit unió fenntartására, 49,4 százaléknyian Skócia elszakadására. Egy másik országos közvélemény-kutató, az ICM - amely a The Sunday Telegraph című, szintén konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából végzett felmérést - ugyanakkor eddig soha nem mért, 8 pontos előnyt mutatott ki a függetlenségpárti tábornak: e cég vizsgálata szerint az elszakadást a választók 54 százaléka támogatná, 46 százalék ellenezné.
Két másik cég viszont - az Opinium, amely a The Observer című baloldali vasárnapi brit lap számára végezte el a felmérést, és a Survation, amely a függetlenségellenes kampányt irányító Better Together (Jobb együtt) szervezet megbízásából kérdezte a választókat - az elszakadást ellenzők 6, illetve 8 százalékpontos támogatottsági előnyét mérte. Ebben a helyzetben mindkét tábor saját győzelmét jósolja. Alistair Darling volt brit pénzügyminiszter, a Better Together vezetője edinburghi kampányrendezvényén közölte: tudja, hogy a függetlenségellenes tábor győz a csütörtöki népszavazáson.
Darling szerint ebben "senkinek nem kell kételkednie, hiszen látjuk a jó közvélemény-kutatási számokat". Alex Salmond skót miniszterelnök a The Observernek nyilatkozva ugyanakkor kijelentette: bízik abban, hogy a függetlenségellenes táborból elégséges szavazót át tud csábítani a csütörtöki referendumig. Salmondot megszólaltatta a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsora is; az interjú elsősorban a font további használatára, illetve a független Skócia EU-tagságának kilátásaira összpontosított.
A font megosztásának esélyeiről a skót miniszterelnök kijelentette: várakozása szerint - London jelenlegi hivatalos elzárkózása ellenére - a népszavazás után ebben a kérdésben "a józan ész" kerekedik majd felül, és sikerül majd megállapodni a font közös használatáról a brit kormánnyal. Salmond szerint ugyanis a referendum megtartása után "már elenyésznek azok az ösztönzők", amelyek jelenleg azt diktálják, hogy a brit kormány akadályokat gördítsen Skócia függetlenné válása elé. A skót kormány kétoldalú megállapodással szeretné megtartani a fontot fizetőeszközéül Skócia függetlenné válása esetén is.
London azonban a népszavazási kampány első pillanatától folyamatosan és mereven elzárkózik attól, hogy hivatalosan valutaunióra lépjen a független Skóciával, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia nem vállalhatja magára "egy külföldi ország" pénzügyi-költségvetési kockázatait. A vasárnapi BBC-interjúban Skócia EU-tagsági esélyeiről Alex Salmond azt mondta: a népszavazás után másfél évig fog tartani a szétválási folyamat, és ez bőven elégséges idő ahhoz, hogy megállapodásra lehessen jutni Skócia önálló EU-tagságának feltételeiről. Salmond szerint Skócia EU-felvételét több szám is indokolja: az ötmilliós skót lakosság mindössze az 1 százaléka az unió népességének, ám Skócia területi vizei adják az EU-tagállamok által halászott teljes tengeri halmennyiség 20 százalékát, emellett Skóciában található az unió teljes megújuló energiakapacitásának 25 százaléka és az EU teljes kiaknázható nyersolaj-tartalékának 60 százaléka.
"Nem hiszem, hogy az EU-ban bárki ki akarná rekeszteni a halban, megújuló energiában és olajban gazdag Skóciát" - mondta a BBC-nek Alex Salmond. Uniós részről azonban ezt nem tekintik ennyire magától értetődőnek. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.
"Roppant nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat" az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben - fogalmazott nagy feltűnést keltő és skót kormánypárti politikusok által azóta is élesen bírált nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke. Alex Salmond a vasárnapi BBC-interjúban megerősítette: a skót kormány azt szeretné, ha II. Erzsébet királynő maradna a független Skócia alkotmányos államfője. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a jelenlegi brit uralkodóra, hanem "utódaira" is vonatkozik. Harry herceg, a királynő unokája ugyanakkor komoly feltűnést keltve egyértelmű utalást tett arra, hogy reményei szerint Skócia a jövőben is az Egyesült Királyság része marad. Harry a maradandó sérüléseket szenvedett brit és nemzetközösségi katonák megsegítésére általa kezdeményezett nagyszabású éves nemzetközi sportrendezvény, az Invictus Games vasárnapi záróünnepsége előtt kijelentette: szeretné, ha a jövő évi Invictus-játékokat is az Egyesült Királyságban tartanák, "például Glasgowban". Glasgow a legnagyobb skót város. A királyi család hivatalosan semleges álláspontot foglal el a skót népszavazás ügyében, ám Harry herceg kijelentése egyértelmű jelzés arra, hogy az udvar valójában Skócia maradását pártolná.
