Sokmillió dollárt kapott a Clinton Alapítvány
Az amerikai liberális napilap ezt internetes kiadásában csütörtökön írta, több tucatnyi interjúra, valamint amerikai, kanadai és orosz dokumentumokra hivatkozva. A tényfeltáró írás támaszkodik Peter Schweitzer, a jobboldali Hoover Intézet volt munkatársának május 5-én megjelenő, Clinton Cash című könyvére is, amely elsőként ásott igazán mélyre a volt elnök, Bill Clinton és családja alapítványának ügyeiben, ezért elemzők szerint kínos helyzetbe hozhatja Hillary Clinton választási kampányát.
A Roszatom, a világ egyik legnagyobb uránkitermelője, 2009 és 2013 között - túlnyomórészt az amerikai-orosz kapcsolatok "újraindításának" időszakában - három lépésben vásárolta fel az Uranium One-t, amivel ellenőrzése alá vonta a stratégiai fontosságú amerikai uránbányászat 20 százalékát is. A Uranium One elnöke, Frank Giustra ebben az időszakban a saját családi alapítványából 2,3 milliót utalt át a Clinton Alapítványnak.
Bill Clinton egy 2010-es moszkvai előadásáért félmillió dollár kapott a Kremlhez közeli Renaissance Capital banktól, amely a kanadai cég részvényeit kezelte, és amely később a Clinton Alapítványnak is adakozott. A történet kezdete 2005-re nyúlik vissza, amikor Clinton exelnök Giustra magángépén Kazahsztánba utazott, és ott méltatta Nurszultan Nazarbajev elnök rendszerének sikereit. Giustra néhány nappal később koncessziót kapott kazah uránbányák kiaknázására, ami hatalmas fellendülést hozott akkori, a szárnyait csak bontogató cégének, a UrAsia Energynek, amely az eredeti Uranium One-t felvásárolva érdekeltségeit Közép-Ázsiától Afrikán és Ausztrálián át az Egyesült Államok nyugati részéig kiterjesztette.
Néhány hónappal a kazahsztáni látogatás után Giustra 31,3 millió dollárt adományozott a Clinton Alapítványnak, majd Torontóban rendezett egy pazar adománygyűjtő gálát a Clinton Fenntartható Fejlődés Kezdeményezés számára, amelyre további 100 milliót ajánlott fel, és amelyen újabb 16 milliónyi felajánlás gyűlt össze. A Uranium One vezetői és részvényesei további 1,3 és 5,6 millió dollár közötti adományokat nyújtottak a Clinton Alapítványnak. 2009-ben, amikor a cég részvényei 40 százalékra estek vissza, a Uranium One vezetése kazahsztáni, kanadai és amerikai diplomatáknál kezdte sürgetni, hogy lobbizzanak ki számára további kazah koncessziókat.
Ekkor lépett fel vevőként a Roszatom. A Clinton Alapítvány nem tette közzé a Uranium One-hoz közeli adományokat. A Clinton család jótékonysági szervezetei egyébként csütörtökön közölték, hogy öt évre visszamenőleg új adóbevallást fognak készíteni, miután a Reuters brit hírügynökség hibákat talált a külföldi kormányok adományainak bevallásával kapcsolatban. Brian Fallon, a Clinton-kampány szóvivője közölte, a Uranium One-nal kapcsolatos állítások bizonyítéknak még a töredékét sem tartalmazzák arra vonatkozólag, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként olyan lépéseket tett volna, amelyek az alapítvány adományozóinak érdekeit szolgálták.
Mint mondta, ezek az állítások félremagyarázzák a tárca szerepét a folyamatban. A New York Times ezzel szemben példaként hozta fel, hogy 2009-ben az amerikai diplomácia pusztán azért torpedózta meg egy nevadai aranybánya kínai felvásárlását, mert az egy katonai objektum közelében található. Az oroszok megjelenését az amerikai uránbányászatban pedig annak ellenére sem akadályozta meg a minisztérium, hogy miközben az Egyesült Államok az áramellátásának mintegy egyötödét nukleáris erőművekből nyeri, mindössze az azok üzemeltetéséhez szükséges fűtőanyag 20 százalékát tudja belföldön kitermelni, a tartalékai pedig mindössze 18-36 hónapra elegendők.
A NYT rámutatott, hogy családi alapítványának eszközállományát Bill Clinton részben külföldi adományok segítségével duzzasztotta fel 250 millió dollárra. Ez a folyamat akkor is tartott, amikor a felesége külügyminiszter volt. (Ebben az időszakban az Obama-kormány megkövetelte az alapítványtól, hogy külföldi kormányoktól ne fogadjon el felajánlásokat és fedje fel az adományozóit). A The Washington Post című napilap csütörtöki száma emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Bill Clinton 2001 és 2013 között legkevesebb 26 millió dollár szónoki fellépési díjat kapott olyan szervezetektől és cégektől, amelyek az alapítványát is támogatják, ami azt bizonyítja, hogy szoros összefonódás alakult ki a Clinton család magánvagyona és jótékonysági tevékenysége között.
Ez pedig politikai ellenfelei szerint komolyan felvetheti az összeférhetetlenség kérdését a Fehér Házra pályázó Hillary Clinton esetében is. További kellemetlenség lehet a volt first lady számra, hogy a Bengáziban működő amerikai képviselet elleni támadás ügyében vizsgálódó képviselőházi bizottság elnöke, a republikánus Trey Gowdy csütörtökön felszólította őt, hogy májusban és júniusban két alkalommal is tanúskodjon az általa vezetett testület előtt. Először arról, hogy miért használt magán e-mail-szervert hivatalos levelezéséhez, másodszor pedig a három amerikai életét követelő 2012-es bengázi támadással kapcsolatban. A bizottság várhatóan az elnökválasztási kampány finisében hozza majd nyilvánosságra jelentését.
