Soros pesszimista - Németország a célkeresztben
A magyar-amerikai nagybefektető a londoni gazdasági napilap hétfői kiadásának adott interjúban megismételte azt az álláspontját, hogy Németország - a legnagyobb eurógazdaság - vagy vállalja a vezető szerepet az euróövezeti válság megoldásában, vagy el kellene hagynia a valutauniót. Ha Németország ragaszkodik a megszorítás politikájához és a "deflációs alapálláshoz", és nem tágít ettől, akkor hosszabb távon jobb lenne, ha távozna az euróövezetből - mondta Soros György.
Mégsem a gyengék, hanem az erősek lépnek ki?
Németország euróövezeti távozásának lehetősége nagy londoni elemzőházak korábbi forgatókönyveiben is már felmerült. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő befektetőknek néhány hete összeállított átfogó helyzetértékelésében több forgatókönyvet is felvázolt az euróválság lehetséges kimeneteleiről. Ezek egyikében - amelyet a Fitch elemzői maguk is "extrémnek" neveztek - az szerepel, hogy nem a súlyos adósságválsággal küszködő déli tagállamok, hanem Németország hagyná ott a mostani euróövezetet, és néhány más jelenlegi eurótagállammal együtt új valutauniót alakítana.
Kik lehetnének a kilépők, Németország mellett?
A Fitch Ratings e forgatókönyve alapján Németországhoz csatlakozna Hollandia, Luxemburg, Belgium, Ausztria, és "esetleg még" Franciaország, Finnország, Észtország és Szlovákia, vagyis a jelenlegi euróövezeti létszámnak hozzávetőleg a fele.
"Kétszintű Európa"
Soros György a Financial Timesnak kijelentette: szerinte ha olyan eurótagállamoktól, mint Spanyolország vagy Olaszország, még keményebb megszorításokat követelnek meg, az erősítheti az adós és hitelező államok közötti megosztottságot az euróövezeten belül, és ez újabb lépést jelenthet a "kétszintű Európa" állandósulása felé.
A 82 esztendős pénzügyi szakember szerint az adósok és hitelezők közötti konfrontáció állandósulásának megakadályozásához teljes körű európai költségvetési hatóság - egyfajta európai valutaalap - létrehozására van szükség, az euróövezetnek pedig legalább 5 százalékos éves nominális GDP-növekedési ütemet kellene megcéloznia, korlátozott ideig olyan szintű inflációt is elviselve, amelyet a német jegybank eddig soha nem volt hajlandó engedélyezni - áll a Financial Times által ismertetett interjúban.
Soros György szerint ugyanis a növekedés kilátása nélkül az adós államok beragadnak a deflációs csapdába, és végül törlesztési leállásra kényszerülhetnek. Soros elképzelése szerint az európai valutaalap átvenné a jelenlegi euróövezeti mentőmechanizmusok - EFSF/ESM - funkcióit, és adósságcsökkentő alapot hozna létre. Erre az eszközre átruháznák az euróövezeti tagállamok szuverén adósságának azon hányadát, amely a 60 százalékos GDP-arányos felső tűréshatár felett van. Az alap ezután "adósságcsökkentési jegyeket" bocsátana ki, amelyek közös euróövezeti adósságkötelezettség formáját öltenék. Ezeket az adósságpapírokat az eurójegybank a legmagasabb minőségű biztosítéknak tekintené, és így e jegyek vonzónak bizonyulnának a befektetők számára.
Soros György kijelentette, hogy jelenleg mintegy 700 milliárd eurónyi betét fekszik az EKB-nál zéró kamatozással. A bankok ezt a pénzt az EKB helyett inkább ezekbe a közös adósságpapírokba fektetnék, zérónál jobb kamatot elérve - tette hozzá. A Financial Times ugyanakkor megjegyzi kommentárjában, hogy a német kormány "ádázul ellenzi" az euróövezeti adósság közös garantálását, azzal az érvvel, hogy erre a költségvetési fegyelmet ellenőrző európai költségvetési unió létrehozásáig nem kerülhet sor. Soros szerint azonban ha Németország nem változtatja meg az euróval kapcsolatos álláspontját, akkor - akaratlanul is - "elviselhetetlen helyzetbe" sodorhatja Európát.
