Spanyolországgal szemben enyhült a brüsszeli szigor
Az eddig a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékában meghatározott deficit helyett így a hiány 5,3 százalékot is elérhet. Ez ugyanakkor fél százalékponttal (5 milliárd euróval) még mindig kevesebb, mint a spanyol kormány legújabb terveiben szereplő 5,8 százalék. Jövőre Madridnak továbbra is az eredeti célját, azaz pontosan az uniós küszöbértéknek megfelelő 3 százalékot kell teljesítenie. Az új spanyol kormány a hónap elején jelentette be, hogy konszolidációs programjának és reformterveinek biztonságos teljesítéséhez idén túl kell szárnyalnia az eddig érvényes deficitcélt.
A miniszterek most hallgatták meg ennek pontos indoklását spanyol kollégájuktól, Luís de Guindostól, aki a sajtónak is megerősítette, hogy Madrid továbbra is teljes mértékben elkötelezett a pénzügyi fegyelmezettség és az uniós pénzügyi szabályok betartása mellett. A pénzügyi fegyelmet a piaci bizalom egyik kulcstényezőjének tekintő miniszterek azt is értésre adták, hogy nem tartanak attól: a madridi fejlemény azt jelenti, hogy Spanyolország idővel Görögország nehéz helyzetébe kerülhet. A német Wolfgang Scha:uble például a találkozó előtt határozottan leszögezte, hogy a két országot nem lehet összehasonlítani, ráadásul Spanyolország a jelzett deficitcsúszás ellenére jelentős mértékű haladást mutatott.
Juncker ülés utáni beszámolójából az is kiderült, hogy a sikeres adósságelengedési programnak köszönhetően Görögország államadóssága gyorsabban csökkenhet a vártnál, és 2020-ra az eredetileg kitűzött 120 százalékos szint helyett a GDP 117 százalékára rúghat. Az elnök azt is megerősítette, hogy egyetértettek abban: Görögország hozzáférhet a második hároméves pénzügyi támogatási programban meghatározott 130 milliárd euróhoz, amelyet az euróövezeti országok, az uniós pénzügyi stabilitási mechanizmus és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adnak össze. Juncker egyúttal üdvözölte, hogy az IMF 28 milliárd eurós hozzájárulásra tett javaslatot. Ahhoz, hogy a miniszteri jóváhagyás érvényes legyen, egyes euróövezeti országokban még be kell fejezni az erere vonatkozó nemzeti eljárást - emlékeztetett Juncker.
A találkozó előtti nyilatkozatok szerint ez legkésőbb szerdán megtörténhet. Tárgyaltak a miniszterek az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus garanciaképességének felső határáról is. A működését nyáron megkezdő új eszköz (ESM), amely - rövid párhuzamos időszakot követően - felváltja majd a jelenleg működtetett ideiglenes mechanizmust, a jelenlegi tervek szerint 500 milliárdos kerettel rendelkezik majd, de az EU-tagországok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy e hónap végéig ezt még felülvizsgálják. Juncker most úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a felső határt nem kell tovább emelni, de a végső döntést a hónap végén hozzák meg.
Méltatta Juncker és Olli Rehn pénzügyi EU-biztos a múlt hét végén bejelentett újabb belgiumi takarékossági intézkedéseket is, amelyek szerintük megerősítik Belgium elkötelezettségét a deficitcélok tartása és a pénzügyi fegyelem mellett. Elio di Rupo miniszterelnök kormánya további 1,8 milliárd eurós megtakarítást határozott el a korábbiakhoz képest, és így garantálni látja a 2,8 százalékos idei deficitcélt. Belgiumot az Európai Bizottság tavaly év végén még azon öt ország között említette, amelyeknél kockázatot lát a hiány leszorításának sikerét illetően. Az euróövezeti miniszterek hétfői találkozóját követően kedden a teljes EU 27 tagországának találkozójával folytatódik a kétnapos pénzügyminiszteri ülés. A keddi napirend egyik pontja az a javaslat, hogy a jövő év elejétől függesszék fel a Magyarországot megillető kohéziós keret egy részének lehívhatóságát, ha fél éven belül nem születnek újabb intézkedések a deficit tartós leszorítására. (MTI)
