Stabil magyar gazdasági növekedés a következő években?
A Költségvetési Alappálya 2010-2014 (Technikai kivetítés) című, szerdán közzétett jelentés szerint a háztartások fogyasztása az idén még 3,2 százalékkal csökken, jövőre 1,5 százalékkal nő, 2012 és 2014 között pedig rendre 2,8, 2,7, illetve 2,6 százalékkal nő majd. A jelentés szerint a beruházások az idei 1,4 százalékos növekedés után 2011-ben 6,3 százalékkal, azt követően 5,7, majd 5,5 százalékkal nő, amely 2014-ben 5,0 százalékra lassul. Az éves átlagos infláció is 3 százalék körül lesz majd a következő négy évben: idén ugyan még 5,1 százalékos drágulást vár a tanács - a kormányzat 4,7 százalékos prognózisával szemben - , jövőre 3,4, 2012-ben 3,1, 2013-ban 2,9, 2014-ben pedig újra 3,1 százalékkal emelkednek az árak.
A jelentés szerint a munkanélküliségi ráta az idei 11,2 százalék után, jövőre 10,4 százalékra, 2012-ben 9,6, 2013-ban 8,9, 2014-ben pedig 8,2 százalékra csökken. A Tanács jelentése szerint a magyar gazdaság növekedési potenciálja már a pénzügyi válság kitörése előtti években is alacsony (1-2 százalék közötti) szintre csökkent, 2009-re pedig nulla közeli szintre esett. A válságból történő kilábalás során viszont hosszabb távon 3 százalék körüli szintre tér majd vissza. A gazdasági növekedés ugyanakkor a fogyasztás korábbinál mérsékeltebb növekedése mellett valósul majd meg, miközben a beruházások a GDP-t meghaladó ütemben bővülnek és a nettó export a korábbi időszakhoz képest jelentősebben járul hozzá a növekedéshez.
A júliusi adócsomag erősíti azt a korábbi tendenciát, amely szerint a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást pedig jobban megadóztató adószerkezet hosszabb távon növeli a gazdaság kibocsátását, és magasabb foglalkoztatottsági szinthez vezet. A Tanács véleménye szerint pénzügyi intézmények átmeneti különadója - a forint kockázati prémiumának változatlanságát feltételezve - hosszabb távon nem lassítja lényegesen a fogyasztás, a beruházás és a termelés növekedését. Elemzésében a költségvetési tanács megállapítja, hogy a gazdasági válság miatt felerősödő hitelkínálati korlátok likviditási problémát okoznak, és óvatossági megtakarításokat generálnak a lakosság körében.
Ez a fogyasztásnak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított arányát csökkentő hatás azonban fokozatosan elhal, így a fogyasztási ráta 2011-től lassan emelkedhet, bár az óvatossági megtakarítások és a megemelkedő hiteltörlesztések csökkentik az elkölthető jövedelmeket, s ezért még 2014-ben sem éri el a ráta a válság előtti szintet.
A júliusi adócsomag és abból különösen a pénzügyi szervezetek különadója – azonban 2011–2012-ben ezt a fokozatos élénkülést is számottevően fékezi, aminek döntő oka, hogy az adó egy részét a bankszektor áthárítja a háztartásokra, emlékeztet a Tanács egy korábbi állásfoglalására. 2010-ben a magánberuházások még visszafogottan alakulnak, mivel a válság következtében a gazdaság szereplői olyan beruházásokat is elhalasztanak, amelyeket a válság nélkül megvalósítottak volna. Ugyanakkor hosszabb távon a magánberuházások a GDP-nél gyorsabban bővülhetnek a Tanács véleménye szerint részben egyedi tényezők (például a kecskeméti Daimler-beruházás) hatására, részben pedig a hitelkorlátok enyhülése miatt.
Ehhez adódik még, hogy a júliusi adócsomag összességében – főként a társasági adó csökkentésével – élénkíti a magánberuházásokat. A korábbi előrejelzéséhez képest felfelé korrigált inflációs előrejelzését a forint gyengülésével, az árvíz és a kedvezőtlen időjárás következtében a feldolgozatlan élelmiszerek árának jelentősen emelkedésével, valamint a magasabb nemzetközi olajárral indokolta. A versenyszférában várhatóan idén várhatóan csökken a foglalkoztatottak száma, 2011-től pedig 0,8 százalékos növekedés lehetséges. A Tanács azt feltételezi, hogy az állami létszám 2011-től nem változik 2010-hez képest.
A 2010-ben kiemelkedően magas munkanélküliség folyamatosan csökken. A versenyszférában a bruttó átlagbér dinamikája 4-5 százalék lehet, az állami alkalmazottak bruttó átlagbére ennél lassabb ütemben, de fokozatosan emelkedhet. Az adószabályok változása következtében pedig a nettó bérek 2010-ben és 2011-ben lényegesen gyorsabban, 7-8 százalék körüli mértékben növekedhetnek. A Tanács elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy a júliusi adócsomag összességében - főként a kibocsátásra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt - a foglalkoztatást enyhén mérséklő hatást fejt ki, ami a magánszektor bruttó béreit is valamelyest fékezi. Az elemzéseiben a tanács csak az elfogadott törvényeket veszi figyelembe, így nem kalkulált az egykulcsos jövedelemadó jövő évre tervezet bevezetésével sem.
Előrejelzésében a Tanács abból indul ki, hogy a jegybank olyan monetáris politikát folytat, amely középtávon biztosítja az inflációs cél elérését. Ezáltal – a gazdaság fokozatos kilábalásával párhuzamosan – a kamatpálya 6,7 százalék körülire emelkedne. Az ehhez tartozó kamatpályát azonban befolyásolják a kormányzati intézkedések, amelyek főként 2011-2012-ben enyhítik az inflációs feszültségeket, állapítja meg a költségvetési tanács. Ezért az inflációs célok eléréséhez szükséges jegybanki kamatemelés csak 2012 közepétől kezdődik meg, amennyiben a kockázati prémium változatlan marad. (MT)
