Stratégiai kérdésként kell kezelni az egyházakkal való kapcsolattartást!
Balog Zoltán a költségvetés helyzetének függvényében, fokozatosan pótolná az elmúlt három évben elmaradt, mintegy 4,4 milliárd forintos támogatás kifizetését az egyházi iskolákba járó gyermekek után, és a tisztesség helyreállítását tartja az áprilisi országgyűlési választások után felálló kabinet egyik elsődleges feladatának.
Balog Zoltán az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: ő azért fog küzdeni, hogy az egyházakkal való kapcsolattartás "a lehető legmagasabb szintre kerüljön az államigazgatásban". Ma az az attitűd munkál a szocialista párt képviselőiben, hogy az egyházak alapvetően ellenfelek, akiket jó lenne visszaszorítani a templom négy fala közé.
Ez a magatartás hatotta át a kormányzati hozzáállásukat is - fejtette ki álláspontját a fideszes politikus, aki szerint a baloldalnak a pártállami diktatúra öröksége miatt a mai napig nem sikerült ezt a kérdést rendeznie sem magában, sem az egyházakkal. Úgy vélte, hogy ma Magyarországon másodosztályúaknak számítanak azok az emberek, akik egyházi iskolába járatják gyermeküket, vagy egyházi egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe. Azt gondolja a magyar kormány, hogy kevesebb jár az egyházi iskolába járó gyermekek után, ami elképesztő - mondta Balog Zoltán, utalva egyúttal arra, hogy éppen a Horn-kormány írta alá a vatikáni megállapodást, amely kimondja az egyenlő bánásmódot az egyházi és önkormányzati intézmények között.
Balog Zoltán szerint alapvetően megvannak a törvényi feltételei annak, hogy az egyház jól tudja szolgálni a köz javát, csak a gyakorlatban az elmúlt években a kormányzat nem tartotta be a jogszabályokat, és nem biztosította az ehhez szükséges forrásokat. Megjegyezte: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az elmúlt három évre 4,4 milliárd forintos tartozást állapított meg csak az egyházi iskolákba járó gyermekek után. Ezt az új kormánynak a költségvetés helyzetétől függően, fokozatosan ki kellene fizetnie - szögezte le a bizottsági elnök, hozzátéve: az ütemezésben meg kell majd állapodni, de ennek az összegnek a pótlása nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelesség is. Hozzátette: ezen a területen automatizmusként működő finanszírozási rendszert kell alkalmazni, ami nem a mindenkori költségvetés jó- vagy rosszindulatától teszi függővé az egyházi beruházásokat.
Balog Zoltán azt mondta, az 1+1 százalékos rendszernél egységes szabályozás megalkotására van szükség, ami kiszámíthatóságot biztosít az egyházak számára. Az egyházak alapításának esetleges szigorításáról kifejtette, az államnak nincs joga, hogy beleszóljon abba, ki miben hisz, hogyan gyakorolja vallását. A vallásszabadságot szerinte maximálisan biztosítani kell, ugyanakkor azokat a szervezeteket "ki kell szűrni", amelyek nem akarnak mást, mint áfa-visszatérítést és egyéb kedvezményeket. Példaként említette, hogy civil szervezeteknél három évet kell várni az egy százalék igényléséhez, és megjegyezte, hogy egy ilyen szabályozást az egyházaknál is elképzelhetőnek tart a kedvezmények tekintetében. Változtatni kell az egyházi épületek rekonstrukcióján is, ma az Orbán-kormány által biztosított összeg tizedét fordítják mindössze ilyen célra - folytatta Balog Zoltán.
Szemléletváltást, az állami szerepvállalás növelését sürgette ezen a téren, rámutatva arra: a műemlékek a magyar kulturális örökség részei, s hogy ezek az ingatlanok jogilag éppen kinek a nevén vannak, ebből a szempontból másodlagos. A fideszes politikus szerint ma az a fő probléma, hogy a közjó és magánjó közötti harmónia megszűnt Magyarországon, s az emberek többsége úgy gondolja, csak a köz kárára, a törvényeket megszegve lehet igazán boldogulni, továbbá azt is, hogy aki a közjót szolgálja, az csak vesztes lehet. A tisztesség helyreállítása lesz az új kormány egyik elsődleges feladata - mondta az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke. Kitért arra, hogy Magyarországon egy felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része azt gondolja, hogy tisztességesen nem lehet érvényesülni, de akik ezt így gondolják, azoknak a többsége mégis azt mondja, hogy tisztességesen szeretne élni.
"Tisztesség a magánszférában és a köz világában egyaránt" - összegezte az elérendő célt a politikus, aki szerint az első lépéseket e tekintetben a köz világában kell megtenni, hogy legyen erkölcsi alap a számonkérésre. Az emberi jogi bizottság fideszes elnöke reális esélyt lát arra, hogy felelősségre vonják a 2006-os őszi rendőri brutalitás valódi felelőseit. Súlyos és tömeges jogsértések történtek, s ahol egy "kis" rendőrt elítélnek, teljesen nyilvánvaló, hogy van parancsnoki felelősség is. Azt pontosan tudni lehet, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és a rendőri vezetők többször egyeztettek arról, hogy mi és hogyan történik október 23-án a városban. A demokrácia pedig arról szól, ha valakit megválasztottak egy pozícióra, akkor ő elszámoltatható - fogalmazott. Balog Zoltán a jövőbeni politikai szerepvállalásáról azt mondta, szívesen foglalkozna a következő kormányban romaügyekkel.
