Számos adómódosításokat tartalmazó törvénytervezetet készített a kormány
A személyi jövedelemadó törvényben megmaradt az a szabály, amely kötelezi az alkalmazottat, hogy a munkaadójától kérje az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha az éves jövedelme - várhatóan - meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ennek elmulasztása - a jelenlegi szabályok szerint - különbözeti bírsággal jár. A módosítás megszünteti a bírságot. Az adóalap kiegészítés 27 százalék, tehát akinek az éves jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot, annak az e feletti összegre 27 százalékkal emelkedik az adóalapja. Vagyis a 16 százalékos szja-kulcs mellé nem második kulcsot alkalmazott a kormány, hanem az adóalapot emelte meg.
A szociális szövetkezet tagja szja-mentesen kaphatja meg a minimálbérnél nem több havi jövedelmét, amennyiben azt élelmiszer, illetve készétel vásárlására használható utalványban kapja.
A tervezet szerint minden társadalombiztosítás nélküli belföldi magánszemélynek fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennek az összege jelenleg havi 6.390 forint, és a fizetést ez év első napjától - visszamenőleges hatállyal - kell teljesíteni.
A gépjármű regisztrációs adó összege függ a kocsi környezetvédelmi besorolásától. A besorolást jelenleg a 2007 február 5-i szabályok szerint kell elvégezni, a módosítás a 2012. április 30-i állapotot jelöli ki. A hatályos szabály 16 fokozatot ismer, az első a katalizátor nélküli, az utolsó pedig az Euro-VI. besorolású motorral szerelt kocsi. Ez év áprilistól a besorolás nem módosult a jogtárban.
A különféle pályázatokon csak azok a cégek, illetve magánszemélyek indulhatnak, akiknek nincs adótartozásuk. Az adózás rendje úgy változik a tervezetben, hogy mindaddig nincs fennálló adótartozása senkinek, amíg a bíróság jogerősen nem mondja ki azt. A közbülső időben tehát kiadható a nemleges igazolás.
Egy másik változás a kézbesítést érinti, az adózás rendjéről szóló törvényben. Jelenleg akkor tekinthető kézbesítettnek egy adóhatósági levél, ha a posta másodszor is megkísérelte a kézbesítést, és attól számítva öt nap eltelt. A módosítás szerint, ha a levél az adóhatóság által ismert címre érkezik, és a kézbesítés eredménytelen, akkor a sikertelen postai kézbesítés napján már - eljárásjogilag - kézbesítettnek számít a levél.
A közösségi vámjog végrehajtására hozott törvény tervezett módosítása bevezeti az ügyfél meghallgatáshoz való jogát. Erre akkor kerül sor, ha az ügyfélre hátrányos határozatot hozna a hatóság. A meghallgatásra 3-30 napos határidőt kell szabni, és a meghallgatás után újra kezdődnek a hatósági eljárás határidői.
A cégeljárási törvény megszünteti azt az adóhatósági kötelezettséget, hogy a mérleg leadását elmulasztó cégeket 15 napos határidővel hívja fel a kötelezettségük pótlására. A módosítás szerint azonnal a szankció következik.
Megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj. Jelenleg azok a patikák, amelyek közfinanszírozott gyógyszereket forgalmaznak, és a negyedéves árrés-tömegük meghaladja a 10 millió forintot, szolidaritási díjat fizetnek. A díj sávosan progresszív, 1,5-től 8 százalékig terjed.
A jelzáloggal fedezett devizahitel elengedett részének 30 százaléka - különadó visszatérítés címén - csökkenti a bank állammal szembeni kötelezettségét a tervezet szerint. Jelenleg ugyanilyen arányban, de jóváírás címén csökken a különadó. A különadó alapját csökkenti a bank kis- és középvállalkozói (kkv-)hitelállománya, a következők szerint: a 2011 szeptember 30-i kkv-hitelállomány 95 százalékát kell összevetni a 2012. szeptember 30-i hitelállománnyal, és a különbség csökkenti a különadót. Hasonló elven csökkenti a különadót az uniós pályázat önerejéhez nyújtott hitel is.
A tervezet szerint jövő évtől a számla kötelező kelléke lesz a vevő adószáma is, amennyiben a számlában szereplő áfa eléri az 500 ezer forintot. Szintén jövő év első napjától szűnik meg a magánszemélyek egyes jövedelmeinek a különadója. Ez a közszférában a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadójának a megszüntetését jelenti. A változás - egyebek mellett - a parlamenti, az európai parlamenti képviselőket és a polgármestereket is érinti. (MTI)
