Szélsőségesebb időjárási kilátásokra készülhetnek az agrárgazdálkodók
Több mint ezerötszáz gazdálkodó részvételével tartotta a Syngenta ebben az évben Dalmandon, Hajdúböszörményben és első alkalommal Hódmezővásárhelyen a hagyományos Szer-show-ját, amelynek tematikáját a kukorica, a kalászosok, a napraforgó adták.
2014-ben az előző évinél 6,1 százalékkal több, összesen 7,2 millió tonna kalászos gabona termett. A gazdálkodók tavaly ősszel több mint 1 millió hektár őszi búzát és 220 ezer hektár őszi árpát vetettek. Árpa tekintetében ez a tavalyihoz hasonló vetésterületet, búza esetében 4-5 százalékos csökkenést jelent, mondta Harmat Ákos. A kalászos növények kampánymenedzsere kifejtette: az őszi búza vetését sok helyen akadályozta az átlagosnál több őszi csapadék, belvíz. Az enyhébb telet száraz tavasz követte, az őszi kultúráknak szerencsére a talajok vízzel való telítettsége miatt ez nem okozott komoly gondot.
A virágzás időszakára aztán megjött a csapadék, így az átlagosnál jobb termésátlagokra is számíthatunk. 2014-ben egyébként a búza termésátlaga 4710 kilogramm volt hektáronként. Az elmúlt évben nem voltak ritkák a 8-9 tonna feletti termésátlagok, a betegségek és kárvetők sújtotta táblákon viszont alig 2-3 tonnát arattak a gazdák.
A száraz tavasz előnyökkel is járt, nem tudtak felszaporodni a telet túlélő fertőzési gócok, mint a lisztharmat, sárgarozsda. A mezei pocok gradáció is lecsengőben van, lényegesen kisebb problémát okoznak, mint az elmúlt évben. Az elmúlt hetekben esett kiadós eső éppen a kalászolás-virágzás időpontjában érte a búzákat, ezért különös gondot kell fordítani a fuzárium elleni védekezésre. A zászlóslevélen is megjelentek a helminthospórium, a szeptória és a DTR tünetei, így érdemes a kalászvédelemre olyan készítményt választani, ami nemcsak a fuzárium, de a levélszárító betegségek ellen is hosszan tartó védelmet nyújt.
A legfrissebb felmérések szerint napraforgót 630 ezer, repcét pedig 200 ezer hektáron vetettek idén a gazdálkodók, ismertette az adatokat Veres Gabriella, az olajos növények felelőse. Az eddig kikelt állományokban egészségkárosodás nem észlelhető. A tavalyi év tanulságai alapján a korai, illetve időben elvégzett védekezések idén is fontos szerepet fognak játszani. Az intenzív termesztés elengedhetetlen része ma már a gombaölő szeres kezelés, valamint a csávázás lehetőségeinek beszűkülése miatt gondoskodni kell az állati kártevők elleni megfelelő védelemről is.
Bár a tavaly őszi csapadék hátráltatta a betakarítást, mégis az elmúlt 10 év legjobb eredményét, 9 millió tonnát meghaladó mennyiséget értek el a kukoricatermesztők Magyarországon. A 7,74 tonna hektáronkénti termésátlag 42 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, mondta Schipp Márton, a kukorica termékfelelőse. Az idei vetések nagyrészt befejeződtek, a legfrissebb felmérések szerint 1,15 millió hektáron vetettek idén takarmánykukoricát. A klimatikus változás nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedésében mutatkozik meg, hanem az időjárási szélsőségek intenzitásában is. A csapadékos éveket egyre gyakrabban követik extrém aszályos időszakok, és ez a tendencia a prognózisok szerint tovább fokozódik. A kukorica biológiailag is nagy vízigényű növény, ráadásul fejlődése az egész nyári időszakon átível, így ki van téve az aszályos és meleg periódusoknak is. A gazdálkodóknak azonban a szélsőséges csapadékviszonyok mellett fel kell készülniük arra is, hogy nemcsak a kártevők, hanem a gombakórokozók is egyre több problémát okoznak a jövőben.
