Szerdán kezdődik a Világgazdasági Fórum
A négynapos, szombat estig tartó rendezvénysorozaton a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy 2500 döntéshozója vesz részt több mint 140 ország képviseletében, egyharmaduk Európából, egyharmaduk Észak-Amerikából, egyharmaduk pedig a fejlődő országokból érkezik. A festői szépségű városkában háromezer katona és sok rendőr vigyázza majd a biztonságot. Négy fő téma - válság és együttműködés, növekedés és stabilitás, innováció és ipar, társadalom és biztonság - köré szerveződik a fórum, amelynek keretében 280 tanácskozást tartanak. Ebből több mint százhúszat élőben is nyomon lehet követni az interneten, többet akár hét nyelven is.
A válság és együttműködés problémakörön belül vitatják meg a geopolitikai válságok rendezésének lehetőségeit, a klímaváltozás hatásait, valamint a világméretű járványok megelőzését szolgáló feladatokat. A második témakörben tekintik át a növekedés és a monetáris politika időszerű kérdéseit, valamint az energiaárak változásának hatásait. Az innováció és ipar témakörében a technológiai fejlődésnek az emberek életére és az egész világra gyakorolt hatásait boncolgatják, valamint arra keresik a választ, hogy hol húzódik a helyes egyensúly a verseny és az innováció között a technológiai iparon belül.
A társadalom és biztonság panel résztvevői a jövedelmi egyenlőtlenségek és a fejlődés égető kérdéseit veszik górcső alá. A terrorizmus és a geopolitikai helyzet, amely veszélyezteti Európa, a Közel-Kelet és Afrika politikai stabilitását, árnyékot vet a tanácskozásra. A világ vezetői nyilván ezekre a problémákra összpontosítanak tárgyalásaik során - véli Nahriman Behravesh, az IHS Global Insight gazdasági előrejelző cég vezető közgazdásza, aki szerint a másik fő témakör az egyre bizonytalanabb gazdasági környezet. A résztvevők megvitatják, hogy megtettek-e minden szükséges intézkedést a világgazdasági növekedés támogatására és fellendítésére.
Konkrét témákban nincs hiány: az olajárak és a nyersanyagárak zuhanása, a görögországi politikai bizonytalanságok, a monetáris turbulenciák, a technológiai fejlődés, a járványok hatása, a gazdasági javak megosztása... Minden bizonnyal sok szó esik a monetáris politikáról, kezdve az Európai Központi Bank régóta várt mennyiségi enyhítésétől a svájci jegybank váratlan döntéséig, amellyel eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét. Az Oxfam, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő nem kormányzati szervezet a fórumhoz időzített jelentésében éppen arra figyelmeztetett, hogy 2016-ra a világ leggazdagabb 1 százalékának kezében lesz a teljes lakosság együttes vagyonának több mint fele.
A leggazdagabbak és a többiek közötti szakadék egyre nagyobb lesz, ami hátráltatja a szegénység elleni globális harcot. Davosba több mint háromszáz magas rangú politikust várnak, a mintegy negyven állam-, illetve kormányfő között ott lesz Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, Jacob Zuma dél-afrikai, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi, Ibrahim Boubacar Keita mali, Uhuru Kenyatta kenyai, Ollanta Humala perui elnök, valamint Li Ko-csiang kínai, Matteo Renzi olasz, Ahmet Davutoglu török, Hajder al-Abádi iraki kormányfő, vagy éppen II. Abdalláh jordán király. Az Egyesült Államokból John Kerry külügyminiszter lesz a legmagasabb rangú politikus vendég.
A világgazdaság és az üzleti élet mintegy 1500 vezetője is megjelenik, hogy szorosabbra fonja kapcsolati hálóját és kicserélje nézeteit. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója mellett számos központi bank elnöke, köztük az angol Mark Carney, a japán Kuroda Haruhiko, a brazil Alexandre Tombini és az olasz Ignazio Visco is jelen lesz. Az üzleti élet képviseletében többek között Jack Ma, a világ legnagyobb internetes kereskedelmi vállalatának tartott Alibaba alapítója, Bill Gates, a Microsoft informatikai óriásvállalat alapítója, Patrick Pouyanné, a Total francia olajcég vezérigazgatója, Mary Barra, a General Motors amerikai autóipari óriás és Marissa Mayer, a Yahoo! internetes cég vezérigazgatója szólal fel. Összességében az idei davosi fórum résztvevőinek 17 százaléka nő, az átlagéletkor nők esetében 48, a férfiaknál 53 év.
A legfiatalabb a 22 éves Alain Nteff kameruni vállalkozó, egy egészségügyi mobilalkalmazás alapítója, a legidősebb pedig a 91 éves Simon Peresz volt izraeli államfő. A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. A Világgazdasági Fórum éves találkozóit hagyományosan a svájci városban tartják, ez alól csak a 2002-ben New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. Akkor a szervezők a találkozó helyszínének megváltoztatásával fejezték ki a város iránti szolidaritásukat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt. (MTI)
