Szigorodtak az önkormányzati finanszírozási feltételek
Lassan újraéled az önkormányzati finanszírozási piac, bár a hitelezés feltételei alapvetően változtak a válság előtti évekhez képest: előbb lényegében megszűnt a devizaalapú finanszírozás, majd - a hitelek célját és a felvehető összeg mértékét tekintve is - tovább szigorodtak a feltételek. A korábbi szabályozás ugyanakkor túlzottan engedékeny volt - állapítja meg a TakarékBank az MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzésében.
A finanszírozás jelentősebb bővítését ugyanakkor nehezíti, hogy idén az önkormányzati szektorban a korábbi 1-2 százalékról 4 százalék fölé nőtt a nem teljesítő hitelek aránya, amit az elemzés a devizában fennálló jelentős mértékű kötvényállomány törlesztésének megkezdésével magyaráz. Az önkormányzatok ennek ellenére továbbra is az egyik legbiztonságosabb szektornak számítanak, a nem teljesítő hitelek aránya ugyanis negyedakkora, mint a háztartásoké vagy kisvállalkozásoké, ahol 16-17 százalék körüli arányok jellemzőek.
A magyar önkormányzatok GDP-hez viszonyított adósságállománya pedig 2011-ben 4-4,5 százalék volt, nem éri el az Európai Unió és az eurózóna átlagát. Hosszú lejáratú hitelt szinte kizárólag fejlesztési célra tudnak felvenni az önkormányzatok, ezek közül pedig elsősorban az önkormányzat kiadásait csökkentő, vagy a bevételt termelő beruházások részesülnek előnyben. Mivel a jelentősebb beruházási célok megvalósításához az önkormányzatok többnyire különféle forrásból származó támogatásokat vesznek igénybe, élénk a kereslet az ehhez szükséges önerő, illetve a támogatás megelőlegezése iránt. Szabó Levente, a TakarékBank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az utóbbi időszakban az önkormányzatok elsősorban az infrastruktúra fejlesztéséhez, ezen belül víz- és hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházásokat támogató pályázatokhoz igénylik az önerő finanszírozását, valamint a támogatási források előfinanszírozását.
A finanszírozási körülmények változását jelzi szerinte az is, hogy míg a válság előtt az önkormányzati finanszírozáshoz ritkán kapcsolódott tárgyi fedezet, ma már ők sem idegenkednek attól, hogy hitelükhöz ilyen biztosítékot ajánljanak fel. "A település saját bevételeihez viszonyított hitelállománya és annak összetétele is befolyásolja a hitelképességet, hiszen például egy jelentős devizahitellel rendelkező - a hitelfelvételi korlátot súroló - önkormányzat esetében, a saját bevétel minimális megingása is jelentős problémákat okozhat" - emelte ki Szabó Levente. Fontosnak tartja azt is, hogy az önkormányzat rendelkezik-e szabad, forgalomképes ingatlanvagyonnal, amely nemcsak hitelfedezetként jöhet szóba, hanem esetleges hasznosítása vagy értékesítése esetén, részben a hitel törlesztésének forrásaként is szolgálhat.
Az önkormányzati finanszírozásban - a TakarékBank piaci becslése szerint - a közeljövőben a pályázatokhoz kapcsolódó önerő finanszírozása és a támogatások előfinanszírozása kerül a középpontba. Az országos takarékszövetkezeti integráció központi bankja is elsősorban a projekt alapú finanszírozást részesíti előnyben, amelyek víziközmű-beruházásokhoz, hulladékgazdálkodáshoz, és egyéb más, bevételt termelő tevékenységekhez kapcsolódnak. Ezeket a projekteket lehet úgy alakítani, hogy ne terheljék az önkormányzatok költségvetését, így a település sem lehetetlenül el pénzügyileg azért, mert megvalósított egy beruházást. Ezen felül a hitelképes önkormányzatok megfelelő biztosítéki struktúrával másféle célra is szerezhetnek banki forrást, amennyiben az igényelt összeg nem a hosszú távú működési hiány finanszírozását szolgálja. Működési hitelt a TakarékBank számlavezetett önkormányzatainak - kizárólag átmeneti likviditási problémák orvoslására - biztosít, naptári éven belüli futamidővel. (MTI)
