Nincs teljes egyetértés a tranzakciós adó európai uniós bevezetéséről

Anni Podimata jelentéstevő fogalmazása szerint az uniós képviselőtestület ezzel határozott jelzést kívánt küldeni az EU-tagországok állam- és kormányfőinek, akik szerda este Brüsszelben találkozva a gazdasági növekedés lehetőségeiről tárgyalnak. Az uniós tagországok megosztottak a Tobin-adó néven is ismert illeték egységes bevezetését illetően, Anglia és Svédország ellenzi.
    

Az EP ezért azt is javasolta, hogy az adót akkor is indítsák el, ha egyes tagállamok egyelőre nem vesznek részt a rendszerben. Az uniós szabályok szerint mindazonáltal adóügyben csak egyhangú döntés születhet a tagországok között. Az Európai Bizottság javaslata szerint 0,1, illetve 0,01 százalékos illetékről lenne szó, tranzakciótól függően. Az EP támogatta a javaslatot, de sürgette, hogy az adó legyen még inkább célzott, semmiképpen ne lehessen megkerülni. A jelentés szerint egyedül a nyugdíjalapok mentesülhetnek az illeték alól.
    

Az EP a strasbourgi plenáris ülésen 487 igen szavazattal, 46 tartózkodás mellett, 152 voks ellenében szavazta meg a jelentést. Az uniós parlament közleménye arra is emlékeztet, hogy közvélemény-kutatások szerint az EU-lakoság kétharmada támogatja a tranzakciós illeték kivetését.
    

Az érintett tagállamok ellenzésének egyik oka, hogy világszinten nem sikerült döntésre jutni az adófajta bevezetéséről, és egy esetleges egyoldalú lépés következtében az EU versenyhátrányt szenvedhet el.  A strasbourgi EP-vitában a magyar képviselők közül felszólalt Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), valamint a szlovákiai Mészáros Alajos (MKP).
    

Pelczné egyebek között azt hangoztatta, hogy "ez az első olyan lépése az európai válságkezelésnek, amely nemcsak nemzetközi fiskális egyezmények szintjén fog megvalósulni, hanem hatásai a gyakorlatban is érzékelhetőek lesznek". Sajnálatát fejezte ki, hogy az új európai adónem nem valósulhat meg globális szinten, sőt, talán a teljes unió szintjén sem, de úgy vélte, így is jelentős bevételhez juttathatja Európa gazdaságát.
    

Méltatta, hogy a jelentés abból indul ki: "a pénzvilág, amely spekulatív és rövid távú céljainak mindent alárendelő magatartásával a válság egyik fő kirobbantója volt, nem segített a válságkezelésben, sőt - ha úgy tetszik - annak is inkább a haszonélvezője akart lenni". Ezt az ellentmondást kezeli szerinte a jelentés.
    

Tabajdi Csaba - mint közleményében írta - úgy vélekedett: "Az uniós tranzakciós adó nem az embereket sanyargatja, eltérően a Fidesz-kormány csekkadójától. Az európai pénzügyi tranzakciós adó mielőbbi bevezetése azért is kiemelten fontos lenne, hogy az európai polgárok tisztán lássák: az EU nem rájuk, hanem a pénzügyi szektorra helyezi a válság terheit." Szerinte "Magyarországon ugyanis a jobboldali kormány a tranzakciós adó címszava alatt újabb, a lakosságot érintő megszorításokat hajt végre".
    

Úgy fogalmazott, hogy "az európai szintű tranzakciós adó nem a lakossági, hanem a nagy értékű, üzleti tranzakciókra, spekulációs műveletekre vonatkozna. Igazságosabban osztaná el a válságkezelés terhét, nem pedig a sárga csekkek megadóztatásával sújtaná az állampolgárokat, mint a Fidesz."
    

Mészáros Alajos (MKP) hozzászólásában kiemelte: a pénzügyi tranzakciós adó mintegy 57 milliárd euró mértékben teremthet új bevételeket, mellyel "nagyban hozzájárulhat a piacok stabilizálásához és az igazságos teherelosztáshoz". Hozzátette: az Európai Unió képviseli ma a világ legnagyobb pénzügyi piacát, és ekként felelőssége is, hogy megtegye az első lépéseket ebben az irányban. (MTI)