Támogatta a pénzügyi törvények módosítását a fogyasztóvédelmi bizottság
Móni Istvánné Nagy Mónika, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője az ülésen elmondta: a módosításra az Európai Unióban megváltozott szabályozási környezet miatt van szükség. Az ülésen Simon Gábor (MSZP) elnök arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az eredetileg kiküldött napirendhez képest azért nem tárgyalják a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mert ennek elvégzésére a házelnök a gazdasági és informatikai bizottságot jelölte ki.
Móni Istvánné Nagy Mónika kifejtette: az unió korábban szűk területet - a nyílt végű, nyilvánosan forgalmazott speciális pénzpiaci alapokat - szabályozta, a válság miatt szükségessé vált a többi pénzügyi alapra is a közösségi szintű előírás megalkotása, ezért 2011-ben megszületett az alternatív befektetési alapkezelőkről, az úgynevezett ABAK-irányelv, amelynek átültetése szerepel a beterjesztett törvényjavaslatban.
Az NGM főosztályvezetője emlékeztetett, hogy Magyarországon a befektetési alapkezelőkre, az alapokra 1991 óta van jogszabály, ami időközben változott. Jelenleg egy 2011-ben elfogadott törvény szabályozza ezt a tárgykört, megbízhatóan működő, jól szabályozott területről van szó, az újabb módosításra az Európai Unióban megváltozott szabályozási környezet miatt van szükség.
Az előterjesztő kiemelte: a törvényjavaslat módosítja a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt is, többek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács a kiadmányozási jogkört átruházhatná az MNB kijelölt vezetőjére, továbbá adók módjára behajthatóvá válnának a meg nem fizetett felügyeleti bírság, felügyeleti díjak, illetve átkerülne az MNB tulajdonába a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft., amelynek jelenleg a vagyonkezelői jogait gyakorolja - ismertette a főosztályvezető. A vitában Földesi Gyula, a Fidesz képviselője elmondta, hogy frakciójuk támogatja az előterjesztést.
Ezzel szemben Simon Gábor szocialista politikus, a bizottság elnöke elmondta, frakciójuk nem támogatja a jelenlegi előterjesztést, mert szerintük a 2011-ben benyújtott törvényjavaslat az ABAK-irányelvet kezelhette volna, illetve szerintük az MNB hatósági működése az átláthatóság korlátozását jelenti. A felvetésére válaszolva az NGM főosztályvezetője elmondta: az ABAK-átültetés azért csúszik, mert az unió sok részletszabályozást 2013-ban fogadott el, a jegybanki felügyeleti tevékenységre vonatkozó javaslatuk pedig a hatékonyabb működést szolgálja. (MTI)
