Tartjuk a rossz irányt - kétséges az IMF megállapodás
A forint nyár folyamán kialakult - a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető erőssége - átmenetinek bizonyult. Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.
A magyar gazdaság az I. félévben 1%-kal zsugorodott, ez lényegesen meghaladja az EU 0,2%-os átlagát. Régiónkban csak a cseh és szlovén GDP csökkent, a többieké - ezen belül az IMF-fel megállapodást kötött Románia GDP-je - emelkedett. Bár az európai visszaesés csak minimálisan erőteljesebb a vártnál, aggasztó, hogy a konjunkturális várakozások jellemzően romlóak. A magyar ipari termelés az I. félévben 0,4%-kal csökkent. A belföldi értékesítés 1,7%-kal esett, a kivitel pedig mindössze 1%-kal emelkedett. A járműipar exportja ugyan több mint 11%-kal nőtt, de a Mercedes beinduló termelése eddig nem tudta ellensúlyozni a többi exportáló termékei iránt többnyire lanyhuló keresletet. A másik kivétel az élelmiszeripar, melynek termelése az I. félévben - hála a jó tavalyi termésnek és a gyenge forint révén javuló kiviteli lehetőségeknek - közel 10%-kal emelkedett. Az idei termés azonban - főleg kukoricából és más őszi betakarítású kultúrákból, ipari növényekből – az aszály miatt sokkal kisebb lesz a múlt évinél. Az építőipari termelés visszaesése az I. félévben több mint 10%-os, a lakásépítésé 20%-os. A kiskereskedelmi forgalom az I. félévben 1,1%-kal – de a II. negyedévben már 2,3%-kal – csökkent, a II. félévben 2,5-3% közötti visszaesés várható.
A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban jelentős részben a bővülő közfoglalkoztatás eredménye. Emellett minden bizonnyal emelkedett a szürke foglalkoztatás is. A közfoglalkoztatás nélküli költségvetési szektorban ugyanis az I. félévben 2,4%-kal, az ötfősnél nagyobb versenyszektorban pedig 1,8%-kal volt kisebb a tavalyinál a létszám. A munkanélküliségi ráta júliusban idén első alkalommal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a csökkenés 4400 fő. A közmunkások száma azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett.
A reálkereset az idén – a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva – 2-2,5%-kal csökken, ezen belül a versenyszektorban csak 1,5%-kal. Az infláció júliusban 5,8% volt, s éves átlagban is hasonló ütem várható. A nyár folyamán viszonylag erős forint az alapkamat 25 bázispontos (6,75%-ra történő) csökkentése után gyengülni kezdett. Az EU-ban kiugróan magas és emelkedő magyar infláció, valamint a bizonytalan idei és jövő évi költségvetési helyzet ellenére megtett, a Monetáris Tanács külső tagjainak növekvő aktivitására utaló lépés erodálja az MNB iránti bizalmat.
Miközben szavakban a kormány gyors megállapodásra törekszik az IMF-fel és az EU-val, tényleges lépései nem ebbe az irányba mutatnak. Sőt a nyár eleje óta ismét felerősödött a valós pénzügyi fedezet nélküli költekezésre, államosításra és árbefagyasztásra való hajlam. Ez rövidtávú népszerűségi célokat szolgál, miközben egyensúlyi és növekedési szempontból is problematikus. Nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna azon a kudarcos gazdaságpolitikán, amely idén a régiónkban legalacsonyabb növekedéshez és legmagasabb inflációhoz vezetett, s az államháztartási egyensúlyt - többek között az adósságfinanszírozás kiugróan magas kockázati felára miatt - csak ismétlődő megszorításokkal tudja kézben tartani. Az idei és különösen a jövő évi hiánycél eléréséhez további kiigazításokra lesz szükség.
