Tavaly 2090 milliárd forintra nőtt a külkereskedelmi többlet
A most közölt adatok némileg eltérnek a február elején közölt előzetes számoktól: a tavalyi export értéke az előzetesen közölt 81,9 milliárd eurótól kissé elmarad, az importé pedig meghaladja a korábban közölt 74,6 milliárd eurót. Az előzetes adatok szerint a külkereskedelmi mérleg többlete 617 millió euróval volt több mint 2012-ben. Az év egészében a külkereskedelem export és import volumene 4,8, illetve 5,0 százalékkal bővült.
Decemberben a külkereskedelmi többlet 303 millió euró volt. 2013 utolsó hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 14, a behozatalé 13%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az év egészében a külkereskedelem export- és importvolumene 4,8, illetve 5,0%-kal bővült.
2013. január–decemberben a forgalom forintban mért árszínvonala az importban 0,6 százalékkal csökkent 2012 egészéhez viszonyítva, míg az export árszintje összességében stagnált. A cserearány 0,6 százalékkal javult. A forint az euróhoz viszonyítva 2,6 százalékkal gyengült, míg a dollárhoz képest 0,7 százalékkal erősödött.
A teljes külkereskedelmi termékforgalom felét kitevő gépek és szállítóeszközök volumene az exportban 5,1, az importban 4,8 százalékkal volt nagyobb, mint 2012 azonos időszakában. Az árufőcsoportok között a legdinamikusabb bővülést a heterogén összetételű feldolgozott termékek forgalmában mérte a KSH: kivitelének és behozatalának volumene 6,9, illetve 7,2 százalékkal emelkedett.
Az energiahordozók importvolumene 4,5 százalékkal volt több, mint 2012-ben. A kőolaj és kőolajtermék behozatalának volumenét a teljes időszakot tekintve egyenletes, egyszámjegyű növekedés jellemezte. A természetes és mesterséges gáz importvolumene az első három negyedévben alatta maradt a bázisszintnek, míg a negyedikben mintegy ötödével meghaladta azt.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 0,6 százalékkal bővült, az importé 3,6 százalékkal csökkent 2012-höz képest. A kivitel negyedét adó gabona- és gabonakészítmény volumenében szeptembertől – alacsony bázisszint és csökkenő világpiaci árak mellett – jelentős növekedés mutatkozott, amelyben a búza- és kukoricakiszállítások alakulása játszott döntő szerepet. Az időszak folyamán dinamikusan nőtt az állati takarmány, ezenfelül a kisebb részarányú ital és dohány exportja, továbbá a zöldségféle és a gyümölcs behozatala.
