Terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány
"Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket" - indokolta a kezdeményezést Pintér Sándor, aki elmondta: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet.
A Belügyminisztérium feladata lesz, hogy a parlamenti pártokkal előzetes egyeztetést folytasson, mert - mint Pintér Sándor elmondta - javaslatuk több eleme kétharmados támogatást igényel. Áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd. Kérdésre válaszolva közölte: honvédelmi területen az alaptörvényt érinti módosítás, emellett a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítanák, ez utóbbi esetében bizonyos szankciókat akarnak megemelni.
Pintér Sándor azt mondta: javaslataikban létszám, eszköz és technikai fejlesztéseket kérnek. Továbbá a Terrorelhárítási Központ megerősítését, az információáramlás biztosítását szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a kormány döntött egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozásáról is. Ennek a központnak a feladata lesz, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze és egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szervezeteket vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájukban, felhívja a figyelmüket egyes cselekményekre - fejtette ki.
A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók - bírói engedélyhez kötötten - biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását.
Közölte: a pénzáramlás módját is ellenőrizni szeretnék, bizonyos esetekben a bankszámlákba is betekintenének. Kérdésre válaszolva hozzátette: jogszabályok alapján erre utólag most is lehetőség van, ugyanakkor szeretnék elérni, hogy bizonyos esetekben folyamatosan láthassanak bankszámlákat.
Elmondta: azt is szeretnék elérni, hogy a telefonos kommunikációban bizonyos előnyt élvezzenek a rendőri egységek, a mentők és a kórházak, ennek érdekében két megoldást látnak: kibővítenék a rendőrség és a katasztrófavédelem által jelenleg is használt egységes digitalizált rádiórendszert, bizonyos esetekben pedig a civil szolgáltatásokat az sms-re korlátoznák. Kérdésre válaszolva hozzátette: ez utóbbi azt jelentené, hogy ne lehessen olyan túlterhelés, ami akadályozhatja az életmentő munkát, ennek technikai feltételrendszerét viszont a telefontársaságokkal kell egyeztetni.
Simicskó István honvédelmi miniszter a brüsszeli terrortámadásra utalva hangsúlyozta: új biztonsági helyzet van, a "hibrid hadviselés" korszakát éljük, és a magyar Honvédség is szeretné a feladatát teljesíteni magyar emberek biztonságának garantálása érdekében. Az alkotmánymódosítást indokolva hozzátette: a magyar honvédségnek van olyan tudása, amellyel világszerte küzd a terrorizmus ellen, így Afganisztánban, a mostani jogi szabályozás szerint azonban ezt itthon nem teheti meg. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy szükséges esetben a magyar honvédség tudja segíteni a rendvédelmi szervek munkát - hangsúlyozta.
A honvédelmi miniszter fontosnak tartotta, hogy az ellenzéki pártok értékeljék újra a helyzetet biztonsági szempontból és reményét fejezte ki, hogy megkapják a felhatalmazást az alkotmánymódosításra.
Pintér Sándor - aki ismét részvétét nyilvánította a brüsszeli robbantásokban elhunytak hozzátartozóinak és a sebesülteknek, köztük a két magyar diplomatának gyors felépülést kívánt - leszögezte: a párizsi és a brüsszeli események eldöntötték az a vitát, hogy nőtt-e a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, és azt is, hogy van-e összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Mint mondta: a terrorcselekményekben egyrészt olyan személyek vettek részt, akik a zöldhatáron, bevándorlókkal együtt érkeztek, mások pedig migránscsaládban születtek és már uniós állampolgárként vállaltak részt a szervezésben.
Hangsúlyozta, hogy az EU biztonsági szakértői és az Europol már korábban felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy a tömeges bevándorlás a zöldhatáron növeli a terrorveszélyt. Mint mondta, az Europol 5-600 embert tart nyilván, akik valamilyen módón terrorcselekménnyel hozhatók összefüggésbe, a német biztonsági szolgálat szerint pedig 100-ból egy bevándorló feltehetően részt vállalna egy terrorcselekményben. Magyarország felismerte ezt a veszélyt, és ennek megfelelően döntött a zöldhatárok lezárásáról - jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy osztrák sajtóértesülés szerint két hónapja Sopronban látták Salah Abdeslamot, a tavaly novemberi párizsi terrorakciók egyik fő szervezőjét, Pintér Sándor azt mondta: osztrák jelzés alapján vizsgálatot folytatnak, amely majd pontosítja, hogy kik és milyen célból jártak az érintett személyek közül Magyarországon és átlépték-e a zöld határt.
