Tiltakozik a VDSZ a magán nyugdíjpénztári tagdíjak elvonása ellen
Székely Tamás, a VDSZ elnöke a vegyipari és más ágazati szakszervezetek által a nyugdíjrendszerről rendezett konferencia keretében tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktornak nyugdíjrendszere vonatkozó hétfői bejelentését kommentálva azt mondta: "a miniszterelnök hadat üzent a munkavállalóknak nyugdíj-ügyben; jó lenne, ha felébredne, mert nem a homokozóban van, ahol el lehet venni a gyerekek játékát".
A szakszervezeti elnök szerint a magán nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztése alkotmányellenes, több millió munkavállaló jövőjét veszélyezteti, elfogadása esetén azt a VDSZ megtámadja az Alkotmánybíróságon. A vegyipari szakszervezet kezdeményezni fogja, hogy az ágazati szakszervezetek alakítsanak ki közös álláspontot a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban tervezett intézkedésekről - mondta Székely Tamás.
A bevezetni tervezett válságadók a VDSZ elnöke szerint rontják a munkavállalók bérpozícióját, mert az adók megfizetésére kötelezett cégek a 2011. évi bértárgyalásokon biztosan figyelembe veszik majd az őket ért veszteséget. "Nincs afelől sem kétségünk, hogy a fogyasztók terhei is nőni fognak" - tette hozzá. Az év végével megszűnik a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj, ami hátrányos a munkavállalókra, a szakszervezet kezdeményezéseit azonban "semmibe veszi" a kormányzat - mondta Székely Tamás.
Hangsúlyozta: a folyamatos - megszakítás nélküli - munkarendben dolgozókat olyan egészségügyi hatások érik, amelyek az élettartamot megrövidítik, ezért fontos, hogy részesüljenek valamilyen korkedvezményben, amikor nyugdíjba mennek. Kutatások kimutatták például, hogy a folyamatos műszakban dolgozó nők között a mellrákosok aránya nagyon magas; este 10 és reggel 7.30 között termelődik ugyanis egy olyan enzim, ami védelmet nyújt ez ellen.
A korengedményes nyugdíj esetében a nyugdíjkorhatár eléréséig a munkáltató fizeti az alkalmazott nyugdíját, sokan éltek ezzel a lehetőséggel a válság alatt. Érthetetlen az az érvelés, ami a járulékok kiesésére hivatkozik; ha a korengedményes nyugdíjazás helyett elbocsátják az érintetteket, az többe kerül (a költségvetésnek) - mondta a szakszervezeti elnök. A korkedvezményes nyugdíj esetében sok, ma már nem létező munkakör van. Az is előfordul, hogy a munkáltató inkább átsorolja az érintett munkavállalót, hogy ne kelljen megfizetni utána a 13 százalék járulékot - tette hozzá.
Székely Tamás ismertette: a korengedményes nyugdíjazás mintegy 10 ezer, a korkedvezményes pedig mintegy 20 ezer embert érint. A korengedményes átlagnyugdíj 112.561 forint, a korkedvezményes pedig 116.834 forint. Az előbbi évi 16 milliárd forintos költségét teljes egészében a munkáltató állja, az utóbbi éves költsége 22 milliárd forint. "A Terrorelhárító Központ 10 milliárd forintba került, abból megfinanszírozható lett volna a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók hat havi nyugdíja" - jegyezte meg.
A szolgálati időhöz kötött nyugdíjazás ügyében a VDSZ jelenleg az Alkotmánybíróság döntésére vár. A szakszervezet népszavazást kezdeményez a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjazás ügyében. A 40 ezer tagot számláló érdekvédelmi szövetség a szolgálati időhöz kötött nyugdíjazást minden jogosult dolgozóra kiterjesztené. A változás becslések szerint mintegy 60 ezer embert érint. A VDSZ kezdeményezését az OVB a nyár végén már hitelesítette, ám megtámadták az AB-nél. Amint "zöld jelzést kap", a VDSZ megkezdi az aláírásgyűjtést.
