Több pénz jutna a Külügyminisztériumnak
A külügyi tárca tevékenységéhez kötődő további célok között szerepel az aktív részvétel nemzetközi szervezetek keretében a globális problémák megoldásában és a demokratizálódási folyamatok segítésében. Ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik a törvényjavaslat megfogalmazása szerint a szomszédsági és regionális politika, a kapcsolatok ápolása a határon túli magyarsággal, valamint a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a humanitárius segélyezés támogatása. A büdzsé tervezete a Külügyminisztériumnak 62,974 milliárd forintot irányoz elő. Központi igazgatásra jövőre 6,12 milliárd forint fordítható a büdzséről szóló törvényjavaslat alapján, ez csupán 45 millióval kevesebb az ideinél.
A külképviseletek igazgatására 35,21 milliárd forint támogatás jutna, 3,35 milliárddal több az ideinél. Ezzel kapcsolatban Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek szombaton elmondta, a magyar diplomácia főbb törekvései közé tartozik a globális nyitás, mivel csak így háríthatók el a nemzetközi közösséget érintő veszélyek, így lehet eredményes a küzdelem többi között a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel szemben. A környezet védelme, a tudatos vízgazdálkodás is globális kihívás - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország - még ha eszközei szerények is - fontosnak tartja a nemzetközi fejlesztéspolitikát, a segélyezést, a szegénység elleni küzdelmet. Megemlítette, hogy jövő évi tervek között szerepel a Santiago de Chile-i magyar nagykövetség esetleges újranyitása, és több külképviseletre tudományos-technológiai attaséi posztokat hirdettek meg. A külképviseletekre fordítható összeggel kapcsolatban a sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország csaknem száz missziót tart fenn, és a büdzsé összeállítói tekintettel voltak az árfolyammozgásokra is.
Nemzetközi tagdíjakra 7,38 milliárdot tervezett a kormány, európai uniós befizetésekre 6,25 milliárdot. Az ideihez képest 35 millió forinttal több, összesen 160 millió forint fordítható nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre. Közép-európai elnökségi feladatokra 110 millió forint jutna. Jövőre Magyarország látja el a Közép-európai Kezdeményezés elnöki teendőit, és a visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - elnöki posztját is átveszi. Ezzel összefüggésben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a napokban úgy fogalmazott, hogy közép-európai év következik a magyar külpolitikában. A Magyar Külügyi Intézet, amely a Külügyminisztérium háttérintézményeként segíti a külpolitikai stratégiai tervezést, kutató és ismeretterjesztő munkát végez, jövőre 20 millió forinttal kevesebbet, 154 milliót kapna a tárca büdzséjéből. Kikerült a Külügyminisztérium költségvetési fejezetéből az Információs Hivatal (IH), amely az idén 7,67 milliárdos tétellel szerepelt. A külügyminiszter a kormány megbízása alapján a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott jogköröket gyakorolta a hivatal működése felett.
Az IH a jövő évi költségvetési javaslatban, a Miniszterelnökség fejezetben szerepel - arról, hogy a hivatal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felügyelete alá kerülhet, a napokban jelentek meg sajtóhírek. A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot.
