Törökország nem hosszabbított meg egy gázszállítási szerződést a Gazprommal
Yildiz csütörtökön már jelezte, hogy esetleg nem hosszabbítják meg ezt a szerződést, de a Gazprommal fennálló többi érvényben marad. Hozzátette: a gázt Oroszországból részben a magánszektor importálja, amely továbbra is úgy járhat el, ahogyan jónak látja. A döntést azzal indokolta, hogy Oroszország nem volt hajlandó olyan mértékben engedni a gáz árából, ahogyan azt Ankara kérte, és ez arra készteti Ankarát, hogy "a fennálló szerződéseket lejártuk időpontjában felülvizsgálja".
Hangsúlyozta, hogy a szerződés meg nem hosszabbítása "nem árt majd a török-orosz kapcsolatoknak". A szerződés, amelyet most nem hosszabbítanak meg, 1986-ban jött létre, és decemberben jár le. Törökország Oroszországból jelenleg két útvonalon vásárol gázt: a "nyugatin", továbbá a Kék Áramlat vezetéken, amely a Fekete-tengeren át Oroszországból egyenesen Törökországba viszi az energiahordozót. Ankara tavaly 18 milliárd köbméter gázt importált a Gazpromtól, ami az ország felhasználásának mintegy 60 százalékát teszi ki, és azt jelenti, hogy Törökország Európa után a Gazprom egyik legnagyobb gázvásárlója.
Emellett Oroszország függ Ankarától az egyik legjelentősebb energetikai projekt, a tervek szerint Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat kérdésében. A Déli Áramlat ügyében az orosz fél Tayyip Erdogan török kormányfő márciusi moszkvai látogatásán akarta végleg rögzíteni a Déli Áramlat áthaladását Törökország felségvizein, de nem született megállapodás. A Déli Áramlathoz való török hozzájárulás összefügg a Ceyhan-Samsun kőolajvezeték építésével, és a legújabb fejlemények szerint a gáz árával is. A Samsun-Ceyhan vezetéknek Törökország Fekete-tengeri és Földközi-tengeri partvidékét kell összekötnie, hogy tehermentesítse a zsúfolt vízi utakat.
Ankara szeretné, ha Moszkva részt venne az olajvezeték építésében, és ellátná kőolajjal, s ehhez kötötte részvételét a Déli Áramlatban. Moszkva úgy látja, a vezeték nem lesz gazdaságos, de fontos számára a Déli Áramlat, hogy a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia európai gázexportja teljes egészében ezen, és ne a tervezett Nabucco vezetéken haladjon át. A török-orosz gázár-vitát a múlt héten részletesen taglalta az orosz sajtó, és a Kommerszant című lap azt írta, hogy a Gazprom és a kormány blöffnek tekintette a török alkudozást. A lap szerint Ankara lényegesen olcsóbban kapja Oroszországtól az energiahordozót, mint Európa: az előbbi 250, az utóbbi mintegy 350 dollárt fizet ezer köbméterenként.
A gáz árának lealkudására, és a szerződések feltételeinek megváltoztatására korábban más cégek is tettek kísérletet részben bírósági úton, és részben sikerrel, így a német E.On, a Wingas és az RWE, az Olasz ENI, az osztrák EconGas, a finn Gasum, a francia GDF Suez. Az EU tavaly felszólította a Gazpromot az árszámítás felülvizsgálatára és olyan értelmű átdolgozására, hogy az eddigiektől eltérően ne kötődjön a kőolaj árához. Az európai partnerekkel kötött Gazprom-szerződések értelmében ugyanis a gáz ára 6-9 hónapos késéssel követi a kőolaj-árakat. A BBC brit műsorszóró emlékeztetett arra, hogy számos szakértő a Gazprom európai partnereinél és leányvállalatainál múlt héten tartott, az Európai Bizottság által kezdeményezett vizsgálatokat azzal hozza összefüggésbe, hogy Kelet-Európa panaszkodik az orosz gáz túl magas árára. (MTI)
