További forintgyengülésre számít a Raiffeisen Capital Management
Az RCM szerint a piacokat a félelem uralja, a befektetők borúlátóak és kerülik a kockázatokat. Ronald Schneider, az RCM nemzetközi rögzített kamatozású értékpapírokkal foglalkozó csoportjának alapkezelője kedden, a társaság budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, Magyarország nincs rossz helyzetben, primer többlettel rendelkezik, de a kilátások nem túl pozitívak, nem igazán hihető ugyanis, hogy a terv teljes egészében teljesülni fog.
Hozzátette: ha nem kerül sor további leminősítésre, az stabilizálhatja a piacot. Lengyelországban új kormány alakult, felülvizsgálták a növekedési várakozásokat, s reálisabb előrejelzést készítettek - válaszolta arra a kérdésre, amely azt firtatta: vajon a lengyel fiskális politika szavahihetősége nagyobb-e, mint a magyaré? A térséggel foglalkozó szakértő szerint egyre reálisabbnak tűnik, hogy az egész Európát veszélyeztető recesszió Közép-Kelet-Európa államaira is átterjedhet, elsősorban a szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt.
Ugyanakkor a nyugat-európai bankok magas aránya is bizonyos fokú fertőzésveszélyt rejt; az anyabankok finanszírozási problémái és a feltőkésítésre vonatkozó szabályok visszafogják a hitelkihelyezéseket, és fennáll a veszélye annak, hogy a finanszírozási problémák enyhítésére nagyobb arányban vonják ki nyereségüket a régióból. A legtöbb országban azonban továbbra is ragaszkodnak helyi leányvállalataik működéséhez - mutatott rá a szakértő.
Ronald Schneider úgy véli, amennyiben a térség hosszabb ideig nem tud kapcsolatot teremteni a nemzetközi tőkepiacokkal, az olyan országoknak, mint például Magyarország, Románia és Ukrajna, újabb IMF, EU és világbanki segítséget kell igénybe vennie tőkeszükségletének fedezésére. A devizahiteleket illetően Magyarország van a legnehezebb helyzetben a szakértő szerint. Hozzátette: a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon való végtörlesztése miatt a külföldi bankok magyarországi telephelyei jelentős hátrányba kerültek.
Még nem tudni, hogyan reagálnak majd a minősítő intézetek, arra lehet azonban számítani, hogy a jelenleg a legalacsonyabb befektetési minősítésű kategóriába sorolt Magyarország minősítése tovább romlik. Bár a közép- és kelet-európai nemzetgazdaságok kilátásai jelenleg nem túl jók, hosszú távon vonzóak, egyebek mellett az alacsony bérköltség miatt. Lengyelország és Csehország erős belső kereslettel is büszkélkedhet, ami kedvezően befolyásolja a piacok alakulását.
A kelet-európai tagországok ezen túlmenően az EU strukturális támogatásaiból is profitálnak. Ronald Schneider szerint, ha sikerül stabilizálni az euróövezet pénzügyi rendszerét - amihez szinte biztosan további lépésekre is szükség lesz -, az a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedésére is nagyon pozitívan hatna. Christa Bernbacher, a kke-térségért felelős részlegvezető ismertette: a befektetési alapok számára rendkívül kedvezőtlenek a körülmények. A piacot félelem jellemzi, a befektetők borúlátóak és kerülik a kockázatokat, a bankok a Basel III előírásaival küzdenek, és próbálják megőrizni a likviditásukat, miközben a pénzügyi szakma és a tőkepiaci szereplők ellen politikai hajtóvadászat folyik.
Az EU hatóságai által kihirdetett új jogszabályok pedig "cunamiként" söpörtek végig a piacon a részlegvezető szerint. A befektetési volumen szinte mindenhol csökkent. A 2012-es évet és az azt követő időszakot a megszorító fiskális intézkedések, a közép- és hosszú távú növekedési kilátások romlása jellemzi majd. Ilyen gazdasági környezetben kövessünk konzervatív befektetési stratégiát; fektessük eszközeinket nyersanyagokba; a világgazdaság növekedését elősegítő fiskális intézkedések esetén gondosan kiválasztott kockázatos befektetések mellett is dönthetünk; válasszuk az alapbefektetések rendszeres megtakarítást igénylő módozatát - tanácsolta Christa Bernbacher. (MTI)
