Trichet - különösen bizonytalanok az euróövezeti gazdasági kilátások
Korábbi sajtótájékoztatókon az EKB elnöke ennél valamivel enyhébb megfogalmazással élt, nem használta a "különösen" szót, amikor a gazdasági kilátások bizonytalanságáról beszélt. A csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette: az első negyedévi 0,8 százalékos három havi növekedés után a második negyedévben, illetve az év hátralevő részében lassulhat a bővülés üteme. A gazdaság mindazonáltal továbbra is a növekedési irányába mutat - tette hozzá.
Az inflációs kilátásokról szólva Jean-Claude Trichet elmondta, hogy az EKB kormányzótanácsa kiemelten figyeli az inflációs fejleményeket. A jegybanki szakzsargonban ez arra utal, hogy az EKB várhatóan nem emel irányadó kamatlábán szeptemberi kamatdöntő ülésén. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hónapokban az EKB cél két százalék felett alakulhat a fogyasztói árindex az euróövezetben.
A szervezet korábbi tájékoztatása szerint csütörtökön nem változtatott 1,50 százalékon hagyta irányadó euróövezeti kamatlábat az EKB. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Trichet a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa ismét lehetővé teszi a válság elején bevezetett hat hónapos refinanszírozási eszköz igénybevételét teljes kihelyezéssel, fix kamatozással. Ezzel további likviditáshoz juttatja a frankfurti szervezet a pénzpiacokat. Az első kihelyezés a jövő héten lesz.
Az elnök nem nyilatkozott arról, hogy a szervezet folytat-e újra különleges kötvényvásárlást (SMP) az euróövezeti köténypiacok megnyugtatására. Elmondta: "teljesen transzparens módon hajtjuk végre ezeket a beavatkozásokat, minden hétfőn látják az előző heti tevékenységünket". Mint minden kormányzótanácsi ülésen, ezúttal is szóba került ez az eszköz - tette hozzá.
Trichet tájékoztatása szerint a kamatszintről és a likviditási eszköz bevezetéséről egyhangúlag, míg a kötvényvisszavásárlási programról "határozott többséggel" döntött az EKB kormányzótanácsa. Az EKB 18 hete nem hajtott végre intervenciót a másodlagos kötvénypiacon. Csütörtökön azonban kereskedők arról számoltak be, hogy az EKB portugál és ír államkötvényeket vásárolt. Korábban az EKB rendre azzal magyarázta a kötvényvásárlást, hogy azzal elősegíti monetáris politikájának érvényesülését.
A likviditás bővítéséről pedig hangsúlyozta, hogy az EKB élesen elválasztja rendes monetáris politikáját, amelynek célja az árstabilitás fenntartása, a rendkívüli intézkedésektől, amelyről eseti elbírálás alapján dönt a szervezet. Trichet az SMP programmal kapcsolatosan kiemelte ugyanakkor, hogy az EKB azzal párhozamosan likviditáscsökkentő eszközöket alkalmaz, így nem lehet mennyiségi enyhítésnek tekinteni. "Ha csak a rövid távú hatásokat tekinti valaki, akkor azt veszélyezteti, hogy a hosszú távú eredmények kárára fog cselekedni, ezért választjuk el a rendes és a rendkívüli intézkedéseket" - magyarázott az EKB-elnök.
Arra az újságírói kérdésre válaszul, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) majdan felválthatja-e az EKB SMP programját, Trichet kijelentette, hogy az EKB sohasem kötelezi el magát előre, ám a normális munkarend szerint ez lenne a gondolat a bejelentett intézkedések mögött.
A japán jegybank csütörtöki devizapiaci intervenciójáról elmondta, hogy az EKB-nak határozott álláspontja, hogy az ilyen lépésekre multilaterális konszenzus alapján kerülhet sor. "Tudomásom szerint most nem volt ilyen döntés" - tette hozzá. Az euróöevezeti adósságválsággal kapcsolatban kiemelte: valamennyi államnak el kell végeznie a szükséges munkát saját háza táján. A legerőteljesebb reformokat és költségvetési konszolidációt végrehajtó államok már most élvezik ennek előnyeit - tette hozzá. (MTI)