Túljutott a válságon a magyar ingatlanpiac
A bankok is elkezdték az ingatlanprojektek hitelezését, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját pedig sok cég használja ki arra, hogy még jó áron vásároljon saját irodát vagy ipari ingatlant - tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Salamon Adorján kitért arra is, hogy a jegybank miként vállal szerepet az ingatlanpiacon: a banki rossz portfóliók megvásárlásával mintegy egymilliárd eurónyi ingatlanhoz jut, amelyet azonban várhatóan csak rövid- vagy középtávon tart meg. Ezek a kereskedelmi ingatlanok az A-kategória alsó szegmensébe, illetve a B-kategóriába tartoznak. Emellett az MNB 60-70 millió euró értékben vásárolt saját célra ingatlanokat.
A szakember kifejtette, hogy az irodapiacon széthúzódtak a bérleti díjak, a válság előtt 10-14 euró közötti négyzetméterenkénti havi díjon lehetett A-kategóriás irodát bérelni, ma a díj 6 és 14 euró között szóródik. Hozzátette, hogy a válság óta most először keresnek fejlesztési célra telket a piacon.
Az Eston a saját tevékenységében is érzi a pozitív változást: tavaly minden hétre jutott egy általuk közvetített iroda bérbeadás, az értékbecslőik pedig ezer milliárd forint értékű portfóliót értékeltek. Az általuk lebonyolított befektetési tranzakciók értéke meghaladta a 40 millió eurót - mondta az ügyvezető igazgató.
A nemzetközi ingatlanpiacról Kiss Ernő, az Eston társigazgatója elmondta, hogy a magyar piac még mindig csak fele a cseh piacnak és nem éri el a román piac méretét sem. A nagy intézményi befektetők még nem jelentkeztek újra a válság óta. Nagyobb súllyal vannak jelen a befektetési piacon a szállodák, ezen a területen és a lakások piacán jelentek meg az orosz befektetők.
Új és pozitív jelenségként említette a társigazgató azt, hogy a svéd Skanska, a fejlesztő cége mellé visszahozta Magyarországra a kivitelező divízióját is.
Újra megjelentek az irodapiacon a hosszú távú bérleti szerződések. Új jelenség az, hogy a tulajdonosok nem egyszer kifizetik a meglévő kisebb bérlőjük elköltözési költségét, csak hogy helyet teremtsenek egy nagyobb bérlőnek - erről Pál Tamás divízió vezető beszélt a tájékoztatón.
A bérlők megkövetelik az iroda környékén a kiegészítő szolgáltatásokat is. Ebből a szempontból jó példa a Corvin negyed, ahol nem csak éttermek vannak, de bevásárolni is lehet. A tervezett fejlesztéseknél új jelenség, hogy nem pusztán irodákat, hanem városközpontokat terveznek - tette hozzá a divízió vezető. (MTI)
