Üdvözli a román kormány döntéseit az IMF, de aggódik is azok betarthatósága miatt
A Ziarul Financiar, a Romania libera, a Gandul, az Adevarul és több más bukaresti napilap azzal összefüggésben idézi a pénzügyi intézmény tisztségviselőjét, hogy az IMF igazgatótanácsa a hétvégén 913,2 millió euró értékű újabb hitelrészlet átutalásáról döntött Románia számára. A tavaly májusban jóváhagyott készenléti hitel ötödik részletét várhatóan ezekben a napokban folyósítják a Román Nemzeti Banknak (BNR).
Az újabb hitelrészlet folyósítása azért késlekedett, mert a román alkotmánybíróság június 25-én alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által korábban elfogadott takarékossági csomag egyes részleteit, így a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Miután emiatt veszélybe került az IMF hitelrészletének kiutalásáról szóló döntés, a kormány július elsejétől a korábbi 19 százalékról 24 százalékra emelte az forgalmi adót.
A takarékossági törvénycsomag egy másik intézkedése értelmében 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek. Franks a döntést követően elmondta, hogy az igazgatótanács jóváhagyta az idei tervezett inflációs cél 3,5 százalékról 7,9 százalékra emelését is, ugyanakkor fenntartja a 0,5 százalékos gazdasági visszaesés mértékre vonatkozó korábbi becslését.
Az idei államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százaléka lesz a tervek szerint, a deficit a takarékossági intézkedések nélkül elérné a 9,1 százalékot. Az IMF tisztségviselője derűlátóan nyilatkozott az áfa 19 százalékról 24 százalékra való emeléséről, legalábbis úgy véli, hogy az nem vezet feltétlenül meredeken felfelé kúszó inflációhoz. Romániában több kereskedelmi egység szándékosan visszafogja magát, nem növeli drasztikusan az árat, sőt, egyes cégek az áfaemelés mértékében sem drágítják áruikat.
A romániai misszió vezetője kifejtette: a nyugdíjcsökkentés elmaradásának eredményeként a nyugdíjasoknak több költeni való pénzük marad, ez pedig a fogyasztás viszonylagos növelését ösztönzi. Ezzel szemben az áfa emelése miatt a lakosság összességében többet fog fizetni az árukért és szolgáltatásokért, így kevesebbet fog vásárolni, ez pedig inkább visszafogja a fogyasztást. Franks szerint ez a két hatás kioltja egymást, ami azt jelenti, hogy szerinte nem lesz lényeges változás.
A tisztségviselő elmondta: az IMF-nél részben elismeréssel fogadták, hogy a román kormány a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenessé nyilvánítása után gyorsan hozott alternatív döntést, ugyanakkor Washingtonban aggódnak is amiatt, hogy ez a kormány képes lesz-e betartani mindazt, amit elhatározott, lesz-e ereje folytatni a megkezdett reformpolitikát, vissza tudja-e fogni a költségvetési kiadásokat, meg tudja-e valósítani az adók és illetékek hatékony beszedését. Románia tavaly állapodott meg az IMF szervezésében egy 20 milliárd eurós készenléti hitelről, ebből 12,9 milliárddal vesz részt a Valutaalap.
Az IMF-től 10,2, az Európai Uniótól 2,5 milliárdot, a Világbanktól pedig 300 milliót hívott le eddig Románia. Az IMF által eddig folyósított összegből mintegy 2,2 milliárd eurót a költségvetési deficit mérséklésére költött az ország, a pénzt többi része a jegybank tartalékalapjába került, a megállapodás értelmében a további hitelrészleteket is teljes egészében ott kell elhelyezni.
