Új Széchenyi Terv - Az egészségturizmus az egészségipar húzóága

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is olvasható kétszáz oldalas dokumentum "Egészségturizmus" című fejezete szerint egyebek mellett az a cél, hogy az elmaradott térségek felzárkózzanak, fejlesszék a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeket. Cél a természeti adottságok védelme is, a minőség garantálása, a gyógytérségek, gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, a gyógyturizmusban - az orvosi szolgáltatásokra alapozva - a minőség garantálása.

A vitairat megjegyzi, hogy az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság nyilvántartása szerint Magyarországon mintegy 1.200 hévízkut, 220 elismert gyógyvíz, 195 elismert ásványvíz, 5 gyógybarlang, 5 helyszíni kitermelésű iszap és 13 gyógyhely található. A nemzetközi jelentőséggel bíró fürdők száma 17, amelyek földrajzi eloszlását tekintve egyértelműen látszik, hogy Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország - a budapesti gyógyfürdők révén - markáns nemzetközi vonzerejű gyógy- és termálfürdőkkel rendelkezik.

Magyarország nemzetközi jelentőséggel bíró fürdőhelyei az ország vendégforgalmának egyre nagyobb arányát bonyolítják: míg 1999-ben 48,4, 2009-ben már 56 százalékkal részesültek az országban töltött vendégéjszakák számából. A vitairat szerint Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra épülő turizmus szerepe folyamatosan nő. Példának említik az anyagban a fogászati turizmust.

A dokumentum szerint a küldő országok köre is kiszélesedett: bár a betegek túlnyomó többsége az Egyesült Királyságból, Írországból, Dániából, Németországból és Svájcból érkezik, egyre gyakoribbak az olasz, holland, orosz, illetve a tengerentúli páciensek is. A legfőbb húzóerő a jó ár-érték arány, eszerint a nyugat-európai árak feléért vagy harmadáért biztosítja az egészségügyi szolgáltatások ugyanolyan minőségét. A térség más országainak fürdői és fürdőhelyei konkurenciát jelentenek Magyarország számára.

A környező országok fejlesztési elképzelései között is kiemelten szerepel a turizmus és azon belül az egészségturizmus fejlesztése, így hasonló jellegű fejlesztések indulnak Romániában és Szlovákiában is. A vitairat megállapítja, hogy az élmény- és wellness-kínálat szolgáltatási színvonala szempontjából jelentős lemaradásban van Magyarország Ausztria hasonló létesítményei és települései mögött.

Az egészségturizmus program fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában európai vezető hatalom legyen Magyarország. Ehhez elengedhetetlen az országos és regionális arculathoz illeszkedő komplex programok tudatos és következetes végrehajtása. A vitairat szerint az fürdőgyógyászati kezelések OEP-finanszírozását (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) bővíteni, az árakat aktualizálni kellene.

Érdemes lenne nyitni a külföldi piacokon, főként a magánbiztosítók felé, mert az állami tulajdonú társadalombiztosítók számára a megfelelő szolgáltatási színvonalon és elfogadható árakon kívül az is szempont, hogy az adott ország orvosainak, egészségügyi szakembereinek adjanak munkát.