Új feladatokat vállalnának az egészségpénztárak
Várnai Éva, a KPMG ügyvezető igazgatója szerdán, a háttérvizsgálatot és szakértői egyeztetéseket követően elkészült stratégiát ismertető sajtóbeszélgetésen elmondta: a stratégiai célok között szerepel az adókedvezmények rendszerének hosszú távú fenntartása.
A kasszák a stratégia szerint erőteljesebben kívánnak fellépni az egészségmegőrzés, egészségtudatosság, prevenció területén, ennek kiemelt eszköze a pénztárak szolgáltatási portfóliójának bővítése, a tagság egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való ösztönzése. Az egészségpénztárak célja, hogy együttműködjenek a társadalombiztosítás rendszerével, és olyan állami feladatokat vállaljanak át, amelyeket a magánforrás bevonásával hatékonyabban és magasabb színvonalon lehet megoldani - emelte ki Várnai Éva.
Ilyen lehet például a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások szervezése az egészségkasszák kiterjedt munkáltatói kapcsolatrendszerének felhasználásával, valamint az ellátás-szervezési szolgáltatások bevezetése, amelynek keretében informálnák a tagokat a releváns szolgáltatókról, azok elérhetőségéről, az ellátás minőségéről, hivatalosan is betegirányítási, beutalási feladatokat ellátó orvosok alkalmazásával.
Cél az is, hogy a pénztári finanszírozás bővülése révén az egészségügy területén is jelentősen visszaszoruljon a számla nélküli tevékenység, ideértve a hálapénzt is. A pénztárak felajánlják segítségüket a kormányzatnak a cafeteria juttatások rendszerszintű felülvizsgálatához is. "Meglátásunk szerint a béren kívüli juttatások rendszerét átláthatóbbá tenné, ha a különböző célokra igénybe vehető szolgáltatások körét egymástól elkülönítenék. Így az egészségcélú kiadásokat elsősorban az egészségpénztárak kezelnék, biztosítva a reális, nem generált szükségletek alapján történő igénybevételt" - ismertette az egészségpénztárak elképzelését Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ tanácsadói igazgató-helyettese rámutatott: a kormányzat támogatása, szükség esetén szabályozó szerepvállalása is elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a pénztárak a stratégiai szerepüket erősítő, új szolgáltatási területeken is hatékonyan fejleszthessék tevékenységüket.
"A pénztárak a kormányzattal együttműködve részt vállalnának azon új szolgáltatási területek azonosításában, amelyek során a pénztárak a társadalombiztosítás által finanszírozott feladatokat és funkciókat láthatnak el elismert pénztárként, mint például az ápolásbiztosításban, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban. Ehhez meg kell alkotni az elismert pénztárakról szóló külön törvényt" - fejtette ki.
Az ápolásbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának módja az egyéni számlákon gyűjtött megtakarítások ösztönzése, vagy a kiegészítő magán biztosítási szolgáltatások nyújtása lehet. A társadalombiztosítással való együttműködés egy lehetséges módja, hogy az egészségpénztárak fejkvóta alapján részt vállalnak az ápolási ellátásban.
A pénztárszövetség csütörtökön juttatja el a stratégiát az illetékes kormányzati szerveknek, s a parlament egészségügyi bizottságát is megkeresik javaslatukkal. Lehoczky László elmondta: az egészségpénztárak tagjainak száma dinamikusan növekszik, jelenleg több mint 930 ezer fős tagsággal rendelkeznek, a hozzátartozókkal együtt 2-2,5 millió személy lehet jogosult az egészségpénztárak szolgáltatásaira.
Az egészségpénztárak alapszolgáltatása a tagok és munkáltatóik által befizetett díjakból fedezett egyéni számlák terhére vásárolt termékek és egészségügyi szolgáltatások elszámolása. Ezen túl számos pénztár kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokat nyújt tagjai számára, szűrő programokat szerveznek, orvosi call centert tartanak fent. A pénztárak összesen több mint 100 ezer szolgáltatóval állnak kapcsolatban.
Az egészségpénztári szektor bevételei 2009-ben meghaladták az 50 milliárd forintot, vagyona pedig közelítette az 54 milliárd forintot, amely a magyar lakosság éves egészségügyi magánkiadásainak közel 10 százaléka. A pénztártagok az egészségkasszákból évente átlagosan 60 ezer forintot költenek egészségügyi kiadásokra, ennyi az előtakarékosságuk, vagyis átlagos vagyonuk összege is. A kiadások négyötöde közvetlenül az egészségügyi állapottal kapcsolatos, a prevenciós célú csupán 20 százalék.
Bármilyen kiadásra kizárólag számla ellenében kerülhet sor, vagyis a kasszákon keresztül történő egészségügyi finanszírozás "fehér". A 37 egészségpénztár közül 2010. március végén 16 tartozott a Stabilitás Pénztárszövetséghez, ezek azonban az összes tag 84 százalékát (780 ezer fő) tömörítik, és ők rendelkeznek a pénztári vagyon 89 százalékával (46 milliárd forint).
