Új kutatási program az Eötvös József Kutatóközpontban
Az EJKK olyan kutatások támogatására jött létre, mint amilyen a Kárpát-medence kapurégió – mondta a nemrégiben indult projekt első nyilvános rendezvényén Török Bernát. A Központ igazgatója megnyitójában kifejtette: a kutatási program egyrészt tartalmilag illik bele az EJKK porfóliójába, de a 21. század stratégiai kérdéseinek vizsgálati körébe is, ami szintén fő profiljuk. Ezek a kérdések a magyar társadalom és az állam, a nemzet számára kiemelt jelentőségűek. A Kárpátok kapurégió kutatása „stratégiai iránykeresés” és „innovatív gondolkodást” tükröz, hiszen alapkérdés, hogy hol a helyünk abban a 21 században, ahol új világrend is alakul – jelezte Török Bernát. Kutasi Gábor, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője szerint a kutatási programnak azért is van létjogosultsága, mert a Kárpát-medence „logisztikai lehetőséggel bír abban a geostratégiai környezetben, amelyben Kína Európa felé igyekszik megújítani a valamikori selyemút mintájára egy logisztikai hálózatot.” Emellett a kutatás lehetőség is az Intézet számára olyan projektekbe való bekapcsolódásra, amely vállalatokat vonz be az egyetemi kutatásba, ezen keresztül pedig az NKE megjelenhet a vállalati kapcsolatrendszerben is – emelte ki Kutasi Gábor.
A Kárpátok kapurégió kutatási projekt tudományos hátterét Bernek Ágnes, az EJKK kutatója vázolta fel. Mint elmondta: a kutatás fő célja újraértelmezni és újrapozícionálni a Kárpátok térségét a többpólusú világban, de szeretnék azt is, hogy a tudományos, kormányzati, üzleti és civil szféra között egy olyan összefogás valósuljon meg, hogy kapurégió lehessünk. A Kárpátok makrorégió – amely Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Romániát, Moldovát, Szerbiát, Kárpátalját és Lengyelország déli részét foglalná magában - Európai Unió általi jóváhagyására már van kezdeményezés, ugyanakkor ez területileg a Duna makrorégióval egyezik, így nem biztos, hogy megvalósul. Holott például a Via Carpatia úthálózati fejlesztés jelzi a regionális összeköttetésre irányuló törekvéseket – tette hozzá Bernek Ágnes, aki beszélt azokról a világszigetekről, azaz új erőterekről, amelyek lehetőséget jelentenek Kelet-Közép-Európa számára, hiszen például a Kárpátok kapurégió összekapcsolhatja Ázsia keleti részét Nyugat-Európával, ez is a kutatás egyik fő vizsgálati területe. Ezen kapcsolatok leképeződése a közlekedés területén már ma is látványos, olyan közlekedési folyosók alakulnak ugyanis ki, amelyek áthaladnak térségünkön. Tavaly például Kína és Európa között tízezer vasúti járat közlekedett, így az Egyesült Államok előtt Kína lépett az első helyre és lett Európa legnagyobb kereskedelmi partnere – emelte ki Bernek Ágnes, aki szerint ez a Kárpátok kaputérség számára óriási lehetőséget jelent. Ha ugyanis lesz orosz-ukrán „kiegyezés”, akkor Záhony vasúti átrakó szerepe újra régi fényét mutathatja, amivel hazánk jobban bekapcsolódhat az eurázsiai északi közlekedési folyosó forgalmába, amelyen az eurázsiai vasúti áruforgalom 95 százaléka bonyolódik.
A Kárpátok kapurégió számára azonban lehetőség a középső és déli közlekedési folyosó is, hiszen az Európa és Ázsia közötti áruszállítás domináns része tengeren zajlik, a kikötők melletti vasúti átrakók pedig rajtunk keresztül mennek Nyugat-Európa felé, ezért is van jelentősége a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának – jegyezte meg Bernek Ágnes, aki szorgalmazta a Kárpátok Kapuvárosok Szövetsége létrehozását. Szintén cél a potenciális „foreland” területtel, az eurázsiai erőtér középső folyosójának területével való kapcsolatfelvétel szakmai előkészítése, régiónk számára ilyen terület lehet Közép-Ázsia, a Dél-Kaukázus, Törökország és a Nyugat-Balkán is. A kutatásban vizsgálják a kapuvárosok, mint szárazföldi terminálok „hinterland” vonzásterületét is, azaz egy új Kárpátok Logisztikai Zóna kialakításának lehetőségét. Mindezekről idén novemberben terveznek számot adni.
Az eseményen az üzleti és civil szféra képviselői is elmondták véleményüket a kutatási programmal kapcsolatban. Csík László, a CED Közép-Európai Gazdaság Fejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. ügyvezetője a kapurégió ötlete kapcsán egyebek mellett arról beszélt, hogy „a régió képes ezt a funkciót ellátni” és a kezdeményezés segítheti a magyar vállalkozásokat. Regőczi László, a Primus ásványvizet forgalmazó kft. ügyvezetője termékük kínai és kanadai forgalmazásának tapasztalatai alapján elmondta: a 21. század legfontosabb élelmiszerével jó hírnevet szeretnének biztosítani a magyar termékeknek, de a kivitelben fontos olyan szakemberekkel együtt dolgozni, akik jártasak az ottani üzleti gondolkodásban. Regőczi László fontosnak nevezte a lokális marketinget is, mert az ilyen szakemberek birtokában van az a tudás, hogy például Kínában milyen termékeket övez figyelem.
Az ügyvezető szerint az élelmiszeripar, az autóipari beszállítói-, valamint a sport és a vízipari együttműködések lehetnek azok a területek, amelyek esélyt jelentenek a hazai vállalkozások számára például a kínai piacon. Batthyány-Schmidt Margit, a 2013-ban alapított Magyar Női Unió elnöke a Magyar Batthyány Alapítvány nevében is a civil együttműködések fontosságáról beszélt. Szerinte a sikeres üzlet kulcsa egymás kultúrájának megismerése, mert ennek segítségével lehet eredményes gazdasági-pénzügyi és politikai kapcsolatokat kiépíteni. A civilek ugyanis az előkészítésben rengeteg segítséget tudnak adni, mindezt sokkal lazább és flexibilisebb módon, személyes kapcsolataik pedig akár üzleti álláspontok közelítésében is eredményre vezethetnek. Batthyány-Schmidt Margit példaként hozta fel Georgiában (Grúzia) tett látogatását, ahol megtapasztalta Zichy Mihály festőművész népszerűségét és egy ilyen kulturális információ kiaknázásának lehetőségét.
