Újra Magyarországgal foglalkozik az Európai Parlament
Az irat értékelése szerint a "csak" egyéves alkotmányhoz februárban 9 oldal terjedelmű, 22 pontos módosítást terjesztettek elő egyéni képviselői indítvány formájában, majd azt el is fogadták, annak dacára, hogy az Európa Tanács (ET) főtitkára a voksolás elhalasztását kérte annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság - az ET jogi tanácsadó testülete - értékelni tudja a módosításokat.
Az alkotmánymódosítás célja a dokumentum szerint, hogy - a választási regisztráció kivételével - az alaptörvénybe emelje azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket azért semmisített meg az alkotmánybíróság, mert nem átmenetiek. Az irat ismerteti, hogy az alkotmánybíróság felszólította a törvényhozást, hogy ha ezeket a kérdéseket mégis szabályozni óhajtja, akkor vizsgálja meg, hogy azt milyen jogforrási szinten teszi.
"Az alkotmányos legalitásnak nemcsak eljárásjogi, formai, közjogi érvényességi, de tartalmi követelményei is vannak.(...) Adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja. Az alkotmányok tartalmi és eljárási mércéi és követelményei demokratikus jogállamban állandóak. A tartalmi és eljárási alkotmányos követelmények nem lehetnek alacsonyabbak az (új) Alaptörvény időszakában, mint az (előző) Alkotmány időszakában voltak. Az alkotmányos jogállam követelményei továbbra is és folyamatosan érvényesülő követelmények a jelenben és programok a jövőre nézve. Az alkotmányos jogállam konstans értékek, elvek és garanciák rendszere. Az alkotmányos jogállamban egyszer már elfogadott értékek, elvek, garanciák, követelmények szintjei nem csökkenhetnek, és azok érvényesülésének a megkövetelése sem veszíthet szigorából" - áll a dokumentumban.
Ennek kapcsán az EP-dokumentum az alaptörvény mostani módosításából két olyan rendelkezést emel ki, amelyek "súlyos aggodalomra adnak okot". Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait, azt nem ellenőrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövőben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható - állapítja meg a Tavares által jegyzett munkadokumentum, amely szerint ezzel az alkotmánybíróság megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is.
"Magától értetődik, hogy a hatalom ilyen eltolódása a parlament javára, az alkotmánybíróság rovására, súlyosan aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és a fékek és egyensúlyok rendszerét" - fogalmaz az irat, amely megjegyzi, hogy a valódi jogállami demokrácia nem pusztán a parlamenti többség uralmát jelenti, mert akkor a többség akár le is bonthatja a demokráciát. A korszerű demokratikus törvényhozó nem mindenható - szögezi le a dokumentum.
Súlyosan aggályosnak tartja a munkadokumentum azt a módosítást is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait. Ezzel a dokumentum szerint a módosítás 20 év alkotmányjogi gyakorlatát törli el annak dacára, hogy annak joghatása nem változik. A dokumentum szerint ez a módosítás az alaptörvénnyel is szembemegy, mert az kimondja, hogy az alaptörvényt a történeti alkotmányos vívmányokkal összhangban kell értelmezni, az Ab határozatait pedig ilyen vívmánynak tekinti.
Az alaptörvény negyedik módosítása a dokumentum szerint ezenkívül több alapvető jogot szűkít; például a szólásszabadságot, amely nem terjedhet ki többek között a magyar nemzet méltóságának megsértésére, a "magyar nemzet" fogalma ugyanakkor jogilag nem elégségesen körülhatárolt.
Az iratban Tavares megjegyzi, hogy az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta a felsőoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és a hajléktalanság büntethetőségét, a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetőséget ad ilyen jogszabályok megalkotására. Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják. Tavares szó szerint idézi Sólyom Lászlónak a Népszabadság hasábjain megjelent írását, amelyben az Ab egykori elnöke, a volt államfő úgy fogalmaz: "ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel".
Tavares a dokumentumban tudatja: a munkában a politikai paletta több pártja is részt vett, és a magyar hatóságok észrevételeit is figyelembe vették. Az irat ismerteti az uniós szerződésben foglalt alapértékeket, amelyekről megállapítja, hogy nemcsak az EU-tagság előfeltételei, de ahhoz is elengedhetetlenek, hogy egy tagállam megtartsa előjogait. Tavares emlékeztet, hogy a szerződés 7. cikkelye lehetőséget ad arra, hogy ezen értékek súlyos és tartós megsértése esetén az adott tagállam tagságból fakadó jogait felfüggesszék.
Az EP-jelentéstevő "antiszemita és romaellenes megnyilatkozásokról" is említést tesz, amelyek szerinte - az "állami újságíródíj odaítélésével" együtt - "súlyos aggodalomra adnak okot" a rasszizmus és az intolerancia magyarországi helyzetével kapcsolatban. (MTI)
