Választás 2014 - német lapok
A FAZ Orbán mandátuma címmel közölte a címoldalán Stephan Löwenstein kommentárját. A szerző kiemelte: a választók megadták a felhatalmazást Orbán Viktornak és pártjának a kormányzás folytatására, nagy többségük pedig elutasította a baloldal által felkínált alternatívát, és nincsen politikai erő, amely akárcsak a közelébe jutna annak, hogy veszélyeztesse Orbán hatalmát. Ugyanakkor az is igaz - tette hozzá -, hogy a kormánypárt a saját javára módosította a választási rendszert, ami tovább gyengítette a baloldali ellenzéket, hiszen "egymásnak ellenszegülő karakterek kényszerültek össze".
A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte, megerősödése "aggasztó", de inkább a visszafogott kampánynak tulajdonítható, mintsem a szélsőjobboldali szólamoknak, amelyekkel 2010-ben előre tört. A párt "polgári tiltakozó szavazókat" is meg tudott szólítani, akik eltávolodtak a Fidesztől - írta a FAZ szerzője, kiemelve: szükség lenne Magyarországon egy mérsékelt és a múlt hibáival nem terhelt pártra, amely vonzó lehet az ilyen választóknak. A FAZ a kommentár és egy terjedelmes hírösszefoglaló mellett Soha többé jófiú címmel portrét is közölt Orbán Viktorról. Stephan Löwenstein írásában kiemelte, hogy a 2002-es vereség emléke nagyban meghatározta a kormányfő 2010 óta követett politikáját.
Számos intézkedésből, és különösen Orbán "attitűdjéből" kiviláglott, hogy a mozgatórugó a "soha többé! szellemisége" - emelte ki, egyebek között hozzátéve, hogy Orbán "politikai stratéga, de a stratégiai türelem idegen számára". Ugyanakkor téved, aki azt gondolja, hogy a kormányfő "cinikus hatalmi politikus", hiszen "él-hal az ügyeiért", a magyar nemzetért és annak szabadságáért - emelte ki, megjegyezve, "izgalmas kérdés lehet vallásszociológusoknak", hogy mindez hogyan illik össze Orbán, illetve közeli rokonai vagyonának 2010 óta tapasztalható gyarapodásával.
A Die Welt Magyarország különútja címmel közölt vezércikket Thomas Schmidtől, aki szerint a választási eredménynek az az üzenete, hogy Magyarország "nemzeti akar lenni". Az ország olyan kormányfőt akar, aki "nem rejti véka alá hajlamát a tekintélyelvűségre", és olyan kormányt akar, amely EU-t "a támogatások benzinkútjaként" kezeli és a magyar néppel ellenséges "szörnyeteg szervezetet" lát benne. Hangsúlyozta: Magyarország különutas politikát választott, amit az uniós partnerek kénytelenek tolerálni, amíg a magyar kormány betartja az uniós szerződéseket.
A konzervatív lap Magyarország egy radikálisban bízik címmel közölte Boris Kálnoky elemzését, aki egyebek között kiemelte, hogy Orbán Viktor "pragmatikus" politikus, és "legalábbis nem elsődlegesen erkölcsi kérdéseken gyötrődik". A kommunizmust sem azért utasította el, mert "gonosz" volt, hanem azért, mert nem volt hatékony - tette hozzá, kifejtve: ennek a pragmatikus világlátásnak a kifejeződése az a felfogás, hogy Magyarországnak az EU-ban kell maradnia, különben nem működőképes. Orbán 2010 óta állami megrendelésekre támaszkodva kialakította hatalma gazdasági alapját, a világválságból pedig azt a következtetést vonta le, hogy nagyobb államra és kisebb magángazdaságra van szükség az ország működőképességéhez.
Mindennek az ára az alacsony gazdasági növekedés volt, "de cserébe több munkahely lett" - írta Kálnoky. A kormányfő uniós politikáját úgy értékelte, hogy Orbán az "optimalizáló" törekvései jegyében az ország mozgásterének bővítését akarja elérni "provokatív" fellépésével, amellyel kitapasztalja, hogy hol húzódnak a határok. A baloldal több súlyos hibát elkövetett, főként a kormányfő démonizálására összpontosította erejét, miközben a Jobbik felvetett témákat, amelyek sok választónak fontosak, de "kezdetben Orbán sem mert foglalkozni velük" - írta a Die Welt szerzője.
A Süddeutsche Zeitung Európa jobbkeze címmel közölte Cathrin Kahlweit kommetárját. A szerző úgy vélte, a választók egyharmada sem szavazott a Fideszre, ezért nem lehet elsöprő győzelemről beszélni, "és ezt Orbán is tudja". A választók lelkesedése 2010 óta alábbhagyott, a "Fidesz árnyékában egyre erősödő Jobbik" pedig több mint 20 százalékot kapott, így a választás "talán legkeserűbb - és legveszélyesebb - fejleménye az, hogy Magyarország még inkább jobbra tolódott" - tette hozzá. A baloldallal kapcsolatban egyebek között kiemelte, hogy Orbán újabb győzelme után az országnak szüksége van "végre egy igazi ellenzékre".
A Handelsblatt Az orbánisztánba vezető út címmel közölte Hans-Peter Siedenhaar összeállítását, aki kiemelte, hogy Orbán legnagyobb feladata az ország kivezetése a gazdasági válságból. Külföldön erős a kétely, hogy ez sikerül - tette hozzá, idézve Erhard Busek volt osztrák alkancellár véleményét, aki szerint Magyarországon "irracionális gazdaságpolitikát" követnek, és Orbánnak "téves felfogása" van az EU-ról, amelyet "mindenekelőtt fejőstehénnek" tart. Az üzleti lap szerzője elemzőkre hivatkozva azt írta, hogy a gazdaságpolitika növelte a szegénységet, ami erősítheti a jobboldali szélsőségeseket, Orbánnak pedig "valószínűleg tovább kell erősítenie nacionalista kurzusát", hogy gyengítse a "neofasiszta" Jobbikot. (MTI)
