Választási lázban ég Izland - A gazdaság jövője lehet a tét
Több mint 56 ezer izlandi, a választók 23 százaléka írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték az államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott törvényt, és hívjon össze népszavazást az ügyben. Az izlandi parlament által jóváhagyott Icesave-törvény lehetőséget nyújt arra, hogy Izland 2016-tól kezdődően kifizessen majd 5 milliárd eurót több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétes részleges kártalanítására.
Az Icesave brit internetes pénzügyi szolgáltató, a Landsbanki Island érdekeltsége tavaly októberben állította le a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Nagy-Britanniát és Hollandiát aggodalommal töltötte el azoknak a betéteseknek a sorsa, akik a Landsbankiban tartották pénzüket. A pénzintézet magas kamatokkal vonzotta a betéteseket.
Az Icesave futamidőktől függően 7 százalék feletti kamatokat kínált, ami csaknem a kétszerese a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak. Elemzők arra számítanak, hogy a szombati népszavazás elutasító lesz. A népszavazási "nem" nehéz helyzetbe hozhatja Izlandot, amely szeretne bejutni az EU-ba, de a felvétel egyik alapfeltétele egy szabályozott adósságtörlesztés.
A "nem" egyúttal azt is jelenti, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az észak-európai országok tovább halasztják a hitelfolyósítást Izlandnak. Gylfi Magnusson izlandi gazdasági miniszter egy csütörtökön tartott sajtóértekezleten arra figyelmeztetett, hogy ha nem jut külső pénzügyi forrásokhoz az ország, akkor az idei GDP csökkenés akár 5 százalékos is lehet.
Izland bruttó hazai terméke (GDP) 9,1 százalékkal zsugorodott a tavalyi utolsó negyedévben éves szinten, de 3,3 százalékkal erősödött az előző negyedévhez képest - közölte előzetes adatként a statisztikai hivatal pénteken. A harmadik negyedévi - éves szintű - gazdasági visszaesés 8,1 százalék volt. A múlt év egészében 6,5 százalékkal csökkent a GDP.
