Vállalatok finanszírozzák az államot
A megtakarítási és hitelfelvételi tranzakciók eredőjeként tavaly július és szeptember között a negyedévi bruttó hazai termék (GDP) 3,4 százalékának megfelelő értékben nettó megtakarítók voltak a nem pénzügyi vállalkozások. Nettó 219 milliárd forint megtakarítás (hivatalos terminológiával finanszírozási képesség) jelent meg a vállalati szektor összesített pénzügyi számláin, s ezzel csaknem fedezte az államháztartás 246 milliárd forintos hiányát. Rendes körülmények között a lakossági megtakarításoknak kellene egyensúlyt tartania a termelő vállalatok és a költségvetés finanszírozási igényével, a hiányzó összeget pedig külföldről kell kölcsönözni.
A tavalyi harmadik negyedévben azonban, amikor a lakosság nettó megtakarításai - szintén abnormális módon - a vállalati megtakarításoknak csak alig felével, 108 milliárd forinttal járultak hozzá a nemzetgazdaság finanszírozásához, már csak alig 9 milliárd forint, a GDP 0,1 százalékát is alig meghaladó külföldi forrásbevonásra volt szükség. Normál békeidőkben a nem pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvevők, mert így finanszírozzák fejlesztési beruházásaikat és a rövid lejáratú forgóeszköz hitelekkel a normális napi működésüket. A múlt évet megelőzően elvétve, legutóbb 2003 második negyedévében fordult elő utoljára, hogy a vállalatok nettó pénzügyi megtakarítást könyveltek el, ám 2009 eddig ismert mindhárom negyedében ez történt. Az első félévben a vállalati szektor finanszírozási képessége abból származott, hogy a hitelfelvételt (kötelezettségek) meghaladó mértékben bővültek a betétek és befektetések (eszközök), míg a harmadik negyedévben 333 milliárd forint hitelt és más követélést visszafizettek, s ehhez még korábban eszközölt betéteikből és befektetéseikből 134 milliárdot is felhasználtak.
A negyedév során a hazai vállalkozások nettó 621 milliárd forint értékű devizahitelt fizettek vissza, miközben forintban valamicskét felvettek, mert az összes hiteltörlesztés csak 593 milliárd forintot tett ki a pénzügyi számlák adatai szerint. Az adatokból az is kiderül, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket, a cégek úgy csoportosították át, hogy a 303 milliárdos betétkivonás és a nem részvény típusú értékpapírok 170 milliárdos eladásából felszabaduló pénzeszközeiket a hiteltörlesztés mellett 288 milliárd forint kereskedelmi hitel és szállítói előleg fizetésére használták fel. Kötelezettségek oldalán a hitelek visszafizetésén kívül az értékpapírosított tartozásaikat is törlesztették a nem pénzügyi vállalatok, míg ezzel szemben a részvények és üzletrészek tranzakcióiból eredő 236 milliárdos növekedés állt.
Az adatokat tovább böngészve az derül ki, hogy a vállalatok nettó pénzügyi vagyona a megtakarítás ellenére tovább csökkent, azaz adósságuk és egyéb kötelezettségeik nettó értéke emelkedett csaknem 560 milliárd forinttal, mivel 726 milliárdnyi átértékelésből eredő veszteséget szenvedtek el. A nem pénzügyi vállaltok portfoliójában lévő tőzsdei és nem tőzsdei részvények és üzletrészek 75 milliárd forintnyi átértékelési veszteséget mutattak az előző negyedévi 91 milliárdos nyereség után, míg saját részvényeik és üzletrészeik, amelyek a tőke részeként kötelezettségként szerepelnek a könyveikben, 698 milliárd forinttal felértékelődtek a harmadik negyedévben.
A hiteltartozásokat viszont az árfolyam változás és egyéb átértékelések 116 milliárddal mérsékelték, az állomány 673 milliárddal csökkent beleszámítva a devizahitelek 694 milliárdos csökkenését is, amiből értelemszerűen következik, hogy a forint adósságok mintegy 20 milliárddal emelkedtek. A devizahitelek aránya így a tavalyi harmadik negyedévben folytatta az előző negyedévben kezdett csökkenést a teljes vállalati hitelállományon belül, de így is megközelítette a 67 százalékot, igaz az év elején még 71 százalék fölött állt.
