Van még tartalék a magyar napraforgóban
Az elmúlt négy év igen eredményes volt Magyarországon a napraforgó termesztése szempontjából: 2014-ben 1,56, 2015-ben 1,53 millió tonnát takarítottak be. A 2016-os év pedig a szektor történetének új rekordját hozta: 1,89 millió tonnás termésmennyiség mellett elért csaknem 3 tonnás hektáronkénti termésátlag világrekord. Világviszonylatban a betakarított átlag 1,7 tonna volt hektáronként. 2017-ben Magyarországon 658 ezer hektáron termesztettek napraforgót, a terület több mint felén, 55 százalékán Syngenta hibrideket vetettek, a cég így megerősítette piacvezető pozícióját.
2017-ben a Fekete-tengeri régió maradt a világ napraforgó termelésének központja. A világelső Ukrajnában 23,24 millió tonna termett, 2,92 millió tonnával kevesebb, mint 2016-ban. Oroszország 10,3 millió tonnát realizált, viszont egy hektárról mindössze 1,53 tonnát takarítottak be. Argentínában viszont nőtt a termőterület, a dél-amerikai országban 12 százalékkal többet, 3,8 millió tonnát takaríthattak be az argentin gazdák. Kína, a negyedik legnagyobb napraforgó termelő szintén javított eredményein: a 3 millió tonnás termés 7 százalékkal volt több az előző évinél. A prognózisok szerint idén mintegy 49 millió tonnás lesz világ napraforgó termelése.
A tavaly realizált 2,84 tonna hektáronkénti termésátlag minden idők második legjobb eredménye, a világpiaci átlag 1,9 tonna volt.
Világszinten a magyar gazdálkodók termesztik leghatékonyabb szinten a napraforgót - mondta Vajda Beáta, a Syngenta marketingvezetője. – Kedvező helyzetben várjuk az idei évet is. A jövedelmező gazdálkodáshoz továbbra is pontos és körültekintő technológiákra lesz szükség. Idén az elmúlt évekhez hasonló vetésterületet várunk, viszont bízunk benne, hogy kiegyenlítettebbek lesznek a termésátlagok az ország teljes területén, hiszen ha kedvezőek lesznek az időjárási körülmények, akkor újabb rekordok is születhetnek, mivel már most is vannak olyan hibridjeink, amelyek 5 tonnát produkáltak hektáronként nagyüzemi körülmények között.
A világpiaci folyamatok kedveznek a magyar napraforgó termesztésnek, a magasolajsavas szegmensben is komoly lehetőségek vannak. A hazai vetésterületből egyre növekvő részt hasít ki a magasolajsavas napraforgó, amely 2017-ben a termőterület valamivel több, mint 15 százalékát tette ki.
Termesztésük extra pénzügyi ráfordítást nem igényel, a gazdálkodóknak arra kell ügyelni, hogy a vetésnél, betakarításnál, szárításnál, illetve a raktározásnál kerüljék a hagyományos napraforgóval való keveredést. A magasolajsavas napraforgóból készült olaj magasabb hőstabilitással bír, tovább eltartható, az ilyen típusú olajjal készített ételek egészségesebbek a pálmaolajhoz képest. Utóbbi megítélése ma már egyértelműen rossz.
Az elmúlt időszakban nagyon erős érdekek mozdultak meg a pálmaolaj kitiltása érdekében az Európai Unióból. A pálmaolajat az afrikai olajpálma gyümölcséből készítik emberi fogyasztásra is. Egyebek mellett Afrikában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában is termesztik, a legnagyobb exportőr Indonézia és Malajzia. Az Európai Unióban szavazásra vár, hogy 2021-től ne lehessen pálmaolajat használni az üzemanyagokban, az előrejelzések szerint ez után az élelmiszeripari felhasználás betiltása következhet, amely egyebek mellett a napraforgót is tovább erősítheti hosszabb távon.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
