Vasárnapi zárva tartás: áremelkedések és elbocsátások várhatóak – van azonban, aki jól jár!
Az MBSZ közel 2 millió m2-en működő 35 bevásárlóközpontot és 119 hipermarketet, valamint az azokban dolgozó közel 70.000 főt képviseli. Közvetíteni kívánja ugyanakkor annak a közel 2 millió állampolgárnak a véleményét is, akik egy átlagos vasárnapi napon is vásárolnak, vagy csak látogatják a központokat, de mindenképpen a jelenlétükkel szavaznak a vasárnapi nyitva tartás korlátozása ellen.
Diszkriminatív, piactorzító, igazságtalan
A CBA-Coop-Reál üzletláncok korlátozást támogató nyilatkozatai minden szakmai alapot nélkülöznek, ezért álláspontjuk távol áll a piacgazdaság realitásaitól. Egy működő piacgazdaságban fejlesztésekkel, beruházásokkal, hatékonyság növeléssel és ezek eredményeként versenyképes árakkal, valamint minőségi szolgáltatásokkal kell operálniuk a szereplőknek. Ezen tényezők piacbefolyásoló jogalkotással történő helyettesítése nem csak a versenytársakat, hanem mindenekelőtt a fogyasztókat károsítja meg. A nagyobb hatékonyságú, kedvelt üzletközpontokból mesterségesen, a jelenleg is drágább és várható monopol helyzetük következtében még drágábbá váló kis üzletekbe kívánják terelni a forgalom egy részét. Ez a beavatkozás néhány szereplőt kivéve mindenki másnak, kiemelten a vásárlóknak, de még a költségvetésnek is káros.
A benyújtott törvénytervezet a kereskedők, a munkavállalók és a családok szempontjából egyaránt diszkriminatív.
A tervezet a dolgozók tömegeit zárná el a munkavégzés és a jövedelemszerzés lehetőségétől, másokat viszont akár kiemelkedően kivételezett helyzetbe is hozhat.
A 400 m2 alatti üzletek gyakorlatilag korlátlan nyitva tarthatósága nagymértékű beavatkozás a piaci viszonyokba és rendkívül diszkriminatív is lenne. A tulajdonosok és segítő családtagjaik munkavégzésének feltételként szabása nem jelent komoly akadályt a kivételezett üzletek nyitva tartása tekintetében, mivel azt a tervezet meglehetősen tágan értelmezi, ezért egy-egy üzletre vonatkozósan a működtetés egyszerűen megoldható lenne.
A törvénytervezet vonatkozó pontja szerint kormányrendeletekkel gyakorlatilag minden korlátozás vagy komolyabb indoklás nélkül további, már m2-hez vagy profilhoz sem kötött kivételek is bármikor tehetők.
A potenciális vásárlók közül a tervezet éppen az aktív, többkeresős, sokat dolgozó és családos emberek választási lehetőségeit korlátozná tömegesen. Akiknek viszont bármilyen okból nem szimpatikus vagy - élethelyzete miatt - nem szükséges a vasárnapi nyitva tartás, annak jelenleg sem kell élnie ezzel a lehetőséggel.
Elbocsátások, jövedelemcsökkenés
A vásárlók mellett az egyik legfontosabb és legdrasztikusabban érintett közösség éppen a kiskereskedelemben dolgozók többszázezres tömege lenne.
A munkáltatókat és üzemeltetőket képviselő szervezetek egybehangzó szakmai véleménye, hogy elfogadása esetén a tervezett intézkedés legalább 15-20.000 dolgozó azonnali elbocsátását vonja maga után, további 15-20.000 munkavállalót pedig a csökkenő bérek miatt érintene a változás hátrányosan. A 530.000 fő kereskedelmi alkalmazott a jelenlegi szabályok ismeretében választott szakmát, hivatást. Egyetértünk azzal, hogy biztosítani kell számukra a hétvégi munkavégzéssel szerezhető plusz jövedelemszerzés lehetőségét. Ugyanakkor megfelelő szabályozással biztosítani lehet az érintetteknek a szabad választás és a jelenleginél is előnyösebb bérezés lehetőségét.
A vásárlók érdeke
A bevásárlóközpontokat látogatók jelenlétükkel minden hétvégén népszavazással is felérő szintű választ adnak a vitatott kérdésekre. A XXI. század korszerű szolgáltató és vásárlási helyszíneit a nagyközönség megkedvelte, mivel ott a látogatók mindig kellemes, biztonságos, rendezett és kulturált körülmények között vásárolhatnak és intézhetik egyéb ügyeiket, tölthetik el szabadidejüket. A bevásárlóközpontok a legtöbb esetben, a jó megközelíthetőség, a komplex szolgáltatások és a kellemes környezet miatt, a fiatalok és a családok találkozóhelyeiként, fedett szabadidős létesítményekként is funkcionálnak.
Az MBSZ által mért adatok szerint a bevásárlóközpontokat a látogatók 11%-16%-a kifejezetten vasárnap keresi fel.
Ezen belül, a 3 fős vagy annál nagyobb, hétköznap magas óraszámban dolgozó háztartások bizonyítottan a hétvégi bevásárolásokat preferálják. (Forrás: GfK)
Durva egyszerűsítés és hiba a problémakört az élelmiszer- és diszkont láncok – egyébként szintén magas – látogatottságára egyszerűsíteni. Érintett területek még többek között a ruházat, bútor, barkács és autókereskedelem is.
A piac maradjon önszabályozó
A vasárnapi nyitva tartás korlátozása indokolatlan beavatkozás lenne az emberek privát szférájába is. Ma legalább minden 5. magyar állampolgár vasárnapi napon is intézi vásárlásait, és semmilyen kivételezett gazdasági vagy ideológiai érdek nem indokolhatja, illetve korlátozhatja, hogy több millió ember hol és mivel tölti a szabadidejét.
Amennyiben a tervezett szabályozás miatt a vasárnapi bevásárlási lehetőség megszűnik, úgy a forgalom szempontjából most is erős szombati nap és a csúcsforgalommal is terhelt péntek délután válik még zsúfoltabbá. A vasárnapi nyitva tartás, illetve vásárlás jelenleg is csak egy lehetőség minden kereskedő és polgár számára.
A kérdés összetettsége
Magyarországon 530 ezren dolgoznak az ágazatban, amely 8.000 milliárd forintnál nagyobb kiskereskedelmi forgalmat realizál, tehát az egyik legnagyobb GDP előállító, a legnagyobb ÁFA-befizető és a legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazat. A határ közeli városok központjaiban és Budapesten is jelentős idegenforgalmi bevétel kieséssel kell számolni a vasárnapi zárva tartás bevezetése esetén (statisztikai adatok alapján ez évben 350-360 milliárd Ft/év bevételt jelent), mert rendkívül magas az egyetlen napra, bevásárolni hazánkba érkező külföldiek száma (kb. 28-30 millió fő/év). Álláspontunk szerint a nyitva tartás korlátozása és bármilyen versenyszabadságot korlátozó intézkedés több tekintetben és összességében is súlyos gazdasági károkkal járna Magyarországon.
