Végre nyilvánosságra hozták a bosznia-hercegovinai népszámlálási adatokat
A népességcsökkenés egyik oka, hogy az 1991 és 1995 között folyó délszláv háborúkban Bosznia-Hercegovinában körülbelül 100 ezren vesztették életüket, több százezren pedig elhagyták otthonukat. A másik ok pedig az, hogy az utóbbi években nagy mértékű elvándorlás tapasztalható a balkáni országokban, így Bosznia-Hercegovinában is.
A túlnyomó többségében - 92,8 százalékban - horvátok és bosnyákok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációban 2 219 220-an, a főként - 81,51 százalékban - szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban 1 228 423-an, míg az úgynevezett brckói körzetben 83 516-an élnek - közölte az adatokat az ország statisztikai hivatala.
A lakosság 50,11 százaléka bosnyáknak, 30,78 százaléka szerbnek, 15,43 százaléka pedig horvátnak vallotta magát. Huszonöt évvel ezelőtt a lakosság 43,47 százaléka vallotta magát bosnyáknak, 31,21 százaléka szerbnek, 17,38 százaléka pedig horvátnak, az eredmények alapján jelentősen csökkent a horvát lakosság száma. Vallási hovatartozás szempontjából a muszlimok képezik a többséget 50,7 százalékkal, 30,75 százalék ortodox vallású, míg a lakosság 15,19 százaléka katolikus. A számok itt szinte teljesen a nemzetiségi hovatartozást tükrözik, hiszen a bosnyákok többsége muszlim vallású, a szerbek többsége ortodox, míg a horvátok nagy része katolikus.
Az adatokból az is kiderül, hogy Bosznia-Hercegovina lakosságának 50,94 százaléka nő, 49,06 százaléka pedig férfi. Az országban élők 2,82 százaléka írástudatlan. A 2013. október 1. és 15. között végzett népszámlálás eredményei szerint a legnépesebb város a főváros, Szarajevó, ahol 275 524-en élnek, a második helyen pedig a boszniai Szerb Köztársaság kormányzati központja, Banja Luka áll 185 042 lakossal. A népszámlálás több vitát is kiváltott, egyrészt már a felmérés végzésekor felmerült, hogyan is kellene alkalmazni a boszniai, a bosnyák, illetve a muszlim megnevezéseket, illetve hogy mindhárom megnevezésnek szerepelnie kell-e a kérdőíven. Míg a muszlim egyértelműen a vallási hovatartozásra utal, többen is vitatták, hogy a boszniai és a bosnyák közül melyik nevezhető a nemzetiségre, valamint az anyanyelvre vonatkozó megnevezésként.
A különböző politikai erők a három kategória mellett vagy ellen kampányoltak. A bosnyákok attól tartottak, hogy ha valaki nemzeti hovatartozását illetően boszniainak vagy muszlimnak vallja magát, azzal a bosnyák néphez tartozók számát csökkenti. A népszámlálásból származó adatok alapul szolgálnak az országos szintű döntések előkészítéséhez, ezen belül a területfejlesztéssel, a lakással, a családdal, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos szakvélemények kialakításához. Ugyanakkor a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusai, köztük Milorad Dodik elnök, és az országrész parlamentje is elhatárolódott a végleges eredményektől, és közölte, nem hajlandó azokat elismerni.
Egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a külföldön élő bosnyákok adatai is szerepelnek a felmérésben, holott ők végleg elhagyták az országot, adataik felhasználásával pedig nem hiteles kép alakul ki az ország nemzetiségi összetételéről. Milorad Dodik azt is hozzátette, hogy kész mindenféle tárgyalást, így az európai uniós integrációs folyamatot is megszakítani mindaddig, amíg nem rendeződnek a népszámlálás adatai körül felmerült kérdések.
